Tudnia kell az óvodának arról, ha nevtanba jár a gyerek? Meg fogják bélyegezni?

Elsőnek: nevelési tanácsadóra gondol a kérdező.

Szerintem ez manapság teljesen természetes, NEM szabad megbélyegezni, de ha olyan probléma miatt kell járnia, ami az oviban is gyakran előjön, jobb, ha tudnak róla, előbb-utóbb úgyis szóba hoznák.

Szerintem nem érdemes titkolni,sőt kifejezetten jó benyomást tesz,ha a gondos szülő felmerülő problémával szaksegítséget vesz igénybe a gyermeke érdekében,ezzel őt segítve.

Nálunk figyelemzavaros hiperaktivitás igazolódott be,mikor az oviból küldtek bennünket a nev. tan.-ba nagyon haragudtam rájuk,azóta eltelt pár év és bizony nagyonis igazuk volt az óvónéniknek,hogy mivel láttak problémát igenis jelezték és nem a struccpolitikát választották és finomkodtak,hanem közölték a szülővel akármennyire is rosszul esik az ilysemi,hogy szükségesnek láttják a vizsgálatot.

Én valószínű az elfogult szülő elhessgettem volna a gondoltatot,hogy gond van(pedig voltak jelek bőven,de normális elevenségre fogtam őket)de jobb így,hogy kapunk segítséget,elfogadásban,fejlesztésben nem mindegy,hogy tudják az oviban,iskolában,hogy sajnos valemennyire korlátozott a nevelés hatékonysága adott gyermeknél,mert küzd a másságával és képtelen emiatt megfelelni,vagy pedig rossznak bélyegzik,folyamatosan bűntetik amiatt amiről nem tehet,a legtöbbet az elfogadással lehet tenni ez az alapja mindennek,mert csodát tenni senki nem tud legyen az bármiféle nevelés.

Ha nem az óvoda küldte, hanem saját elhatározásból vittétek, csak a ti beleegyezésetekkel értesíthetik az óvodát.

De mégis ki bélyegezné meg? Ha az óvónők tudják is, nem fognak róla a többi gyerekkel beszélni. Ha meg a gyerek magától mesél, annál jobb.

A mi nevelési tanácsadónkban időnként megjelennek szülők a gyerekükkel, mert a csoporttárs jár fejlesztő foglalkozásra, és olyan lelkesen mesél róla, hogy most az övé is szeretne jönni Marika nénihez...

Szia!

Nálunk minden második gyerek jár a nevtanba, egyáltalán nem ciki, sőt, azt gondolom, ha az embernek gondja van, inkább kérdezzen, kérjen segítséget, mint mondjuk verje „paskolóval” a gyereket (ahogy egy másik kérdésben felmerült ez az agyrém).

Ha a problmémák a közösségben merülnek fel, akkor lehet, hogy a pszichológus kimegy az oviba, hogy megfigyelje a gyereket játék közben (hiszen sok gyerkőcnél kétszemélyes helyzetben nem merül fel gond) – ilyenkor nyilván tudnia kell az óvodának. Ekkor sem szokott ez „ciki” lenni, az óvónők nyilván pozitívnak látják, ha a szülők foglalkoznak a gondokkal.

De úgy gondolom, ha olyan problémával mentek a nevtanba, ami nem érinti az óvodát, amennyiben nem akarod, nem muszáj megmondani az oviban.

(Ez csak a magánvéleményem: tulajdonképpen minden probléma érintheti a gyerek ovis létét, hiszen a napja nagy részét ott tölti, így – ha más formában is – de előjöhet ott is a gond. Ráadásul a gyerekek szerintem kb. mindent elfecsegnek az óvodában, így az is lehet, hogy tőle megtudják az óvónők.)

Szumma szummárum: én elmondanám.

A gyermek érdeke, hogy a nevelésben szülő és pedagógus együttműködjön, jó kapcsolat alakuljon ki közöttük, és megbeszéljék a felmerülő problémákat. Összefogással lehet a legjobb eredményt elérni. Ezt tapasztalatból tudom. Nekünk sokan és sokat segítettek, és ez az őszinteségnek, megfelelő hozzáállásnak és közös munkának köszönhető.

Üdvözlettel: Ilona ( [link]