Egy gyereknek, aki már elmúlt 3 éves (3 hónappal), tudnia "kell" 10 percet nyugodtan várnia valamire?

Kedves utolsó!

Én vagyok az előtted lévő.

Az lemaradt, hogy olyankor valóban a popsijára verek.

Szerintem az, hogy tudnia "kell"-e várnia valamire, és mennyi ideig "kell" türelmesnek lennie, azt elég nehéz igen/nem alapon meghatározni. A gyerekek a praktikus hétköznapokból elég hamar megtanulják, hogy vannak dolgok, amiket a szülők (sem) tudnak befolyásolni, és ilyenkor többé kevésbé türelmesen várnak. (Busz, sorban állás a pénztárnál stb.) Persze ha fáradt, vagy más miatt nyűgös a gyerek, akkor ez sem törvényszerű, és még csak szemrehányást sem tehet neki az ember.

A "várj egy kicsit légy szíves",mint határozatlan idejű kérés, a 3 éves, de még a 3 éves, 3 hónapos számára is nehezen értelmezhető. A "várj, amíg megvacsorázunk", "várj, amíg elteszem amit vásároltunk", "várj, amíg tisztába teszem a testvéredet" típusú kérések,már inkább. Ezek akkor elfogadhatók, és érthetők egy gyereknek, ha

1. utána valóban, és haladéktalanul(!!!)teljesítjük azt a kérését, amire türelmesen várt. Sőt, ha nem esik nehezünkre, meg is dicsérhetjük az együttműködését.

2. akármilyen hangosan üvölt, akkor sem hagyjuk ott a vacsorát, tele szatyrot, pisis tesót, és nem kezdünk el viszont üvöltözni vele amiért üvölt, sem az apjával/anyjával, hogy mitől lett ilyen a gyerek.

A lehetőségekhez képest nyugodt mozdulatokkal fejezzük be a dolgunkat. Aztán mint ha mi sem történt volna, angyali mosollyal közöljük vele, hogy "látod, már itt is vagyok..."