Miért vittétek pszichológushoz/pszichiáterhez a gyereked? Használt?

Semmilyen rendszerbe nem kerültök be, ha elviszed pszichológushoz a gyereket, ez micsoda baromság már. Pláne, ha magánban viszed.

Mi elég soknál voltunk, egyikkel sincs jó tapasztalatom.

Adhd-s a gyerekem, mindkettő.

Elhiszem, hogy vannak problémák, ahol segíthet, de nálunk nem segített, pedig elég sokat kipróbáltunk.

Bár ne vittem volna! Hülyeségeket beszélt a pszichológus, ellenséges volt, érzelmileg még jobban felkavarta a gyerekemet.

Szexuális zaklatás gyanúja merült fel, jogosan. Ő pedig előadta, hogy egy apa azt csinál a gyerekével, amit akar, ez a szeretet megnyilvánulása.

Évek múlva kiderült, hogy ez az apa többször is elkövette ezt a cselekményt, már más gyerekekkel.

Sajnos az a tapasztalat, hogy azok mennek pszichológusnak, akiknek maguknak is van valami feloldatlan problémája. Én több zakkant pszichológust láttam, mint normálisat.

Nekünk nem sokat ért.

pszichiaterhez vittuk mert hangokat hallott. nem hasznalt, 15 evesen diagnosztizaltak schizopreniaval de nem volt hajlando kezeltetni sem magat es gyogyszert sem volt hajlando bevenni. Kesobb drogozni es inni kezdett 19 eves halt meg.

Itt ebben az orszagban senkit GYEREKET SEM lehet kenyszeriteni semmifele gyogykezeles elfogadasara mielott mnegkerdezne valaki hogy miert nem tudtuk bevetetni vele a gyogyszert. egyebkent magahoz a orvoshoz se ment el csak addig amig diagnozist kapott.

14-es, sajnálom, ami történt. De sajnos ez van, nem lehet senkit kényszeríteni, hogy vegye be a gyógyszert.

Nekünk is volt egy sztorink, a fiam adhd-s, vagy autista, vagy nem tudom, igazából senki nem tudta megmondani, hogy mi a baja.

Én már 3 éves korában vittem pszichológushoz, de azt mondták semmi baja, csak rosszul nevelem. Oké.

5 évesen az óvoda jelezte, hogy kivizsgálás szükséges, akkor kapott kódot. Segítséget ellenben nem, mert az iskolában hiába jeleztem előre, hogy milyen a gyerek, hogy kéne vele bánni, szívesen el is vállalták, mert sni-s gyerek több pénz, de semmit nem kapott meg, ami ki volt írva. Aztán meg én voltam a hibás, és addig terrorizálták, amíg el nem vittem.

Akkor kezdtünk el járni pszichiáterhez, aki Stratterát írt fel neki és pszichoterápiát. A Stratterát szedte vagy egy évig, akkor bejött a covid és abbahagytuk. Amúgy sem láttam sok eredményét. A Ritalint akartuk kipróbálni, de az orvos a gyerek füle hallatára kijelentette, hogy ő azt aztán fel nem írja, mert tombolni fog tőle, amikor kiürül. 6 évesen még bízott a felnőttekben, főleg az orvosokban, de miután ezt kijelentette a füle hallatára az orvos, naná, hogy később hiába is váltottunk volna orvost, kijelentette, hogy teljesen kizárt, hogy ő azt bevegye.

Egyébként miután iskolát váltottunk, csomókban elkezdte tépni a haját a gyerek. Fél évig jártunk pszichológushoz, amikor megmondta a tutit a csaj:

-a gyerek szorong az iskolában!

Hát, az aztán kiemelkedő eredmény, így fél év után, ha tőlem kérdezi, elsőre meg tudtam volna mondani.

Aztán voltaképp kijelentette a nő, hogy neki nincs tapasztalata ebben a problémában, menjünk el inkább a Vadaskertbe.

De azért előtte egy évig jártunk hozzá. Mondjuk ez állami volt, még az a szerencse, hogy fizetni nem kellett érte, de azért így is elég sok időmet elvitte.

A váróteremben elég sok anyukával, nagymamával, apukával beszélgettem az évek alatt. Hallottam sok rémtörténetet, sikersztorit ellenben egyet sem. Olyan áltudománynak tartom az egészet, kezeljük a gyereket, persze, ne mondják, hogy el van hanyagolva, de segíteni nem nagyon tudnak. Az a helyzet, hogy ezek a gyerekek általában olyan környezetbe kerültek, ahol nem tudtak velük mit kezdeni. A tanárok nincsenek kiképezve a problémásabb gyerekekre, ezért inkább a gyerekeket kell hordani kezelésre, ahelyett, hogy a tanárok mennének el továbbképzésre.

Barátnőm kisfia magasan funkcionáló autista. Évekig hordta a gyereket kezelésre, nem vették észre, hogy mi a gond. Ellenben anyukába rendesen beletették a lelkifurdalást, hogy nincs a gyerekkel semmi gond, csak ő nem tud gyereket nevelni. Amúgy én is kb. mindenhol ezt hallottam. Nem tudom, ez mennyiben segít, szerintem inkább hátráltat.

Egy lelkifurdalásokkal teli, bizonytalan anya elég nehezen tud következetes lenni, és elhinni, hogy ő mindent jól csinál.

15-ös: szomorúan olvastam a hozzászólásodat. Micsoda korszakalkotó megállapítás: "a gyerek szorong az iskolában". Sajnos szinte minden gyerek szorong az iskolában. Akkor mindegyiket pszichológushoz kellene vinni? Nem inkább az iskolai oktatást kellene jobbá tenni? Például kevesebb magolandót feladni a gyereknek? És hagyni, hogy a gyerek gyerek legyen, tehát játsszon, szaladgáljon, mozogjon, érdeklődjön?

Továbbá: legkönnyebb a pszichológusnak, hogy az anyát teszi felelőssé mindenért.

Ilyeneket egy 8 általánost végzett ember is elő tud adni, kár ehhez egyetemet végezni.