Kezelhetetlen gyerek nevelésére van valami be vállt módszer?

Tapasztalatból mondom, hogy irány a neurológus! Nagyobbik fiamnál ugyanez volt, nem ijesztgetni akarlak, de leforditva a diagnózist "enyhe" autizmus spektrumzavar és ADHD diagnózist kapott most 5.5 évesen.

Fejleszteni kell.

Itt nem játszik az, hogy neveletlen a gyerek. Zajra érzékeny írtad.

Mondom nézessétek meg. Inkább ne így legyen, mint hogy ne derüljön ki, hogy baja van és csak szenved tovább.

Majdnem 5 éves, én tuti nem lennék ilyen.. enyém is auti+adhd, de volt beszédkódja is. Iszonyat hisztis volt, de sosem volt követelőző ennyire, ő a tiltásokra reagált így néha, oviban meg megkattant. A remegve ordítás nálunk is volt, kb 8 hónapos korától.

Mivel ép értelmű, én testbeszéddel próbálkoznék, és a nemet tuti megérti, nem baj, ha remegve ordít. Vagy direkt szivat titeket(én 6 éves korában éreztem így, mintha kis szociopata lenne, olyan gyorsan tudott váltani viselkedést), vagy csak kihasznál, mert keveset hallja, hogy nem. Én arra is tennék egy voksot, hogy tessék megmutatni az erőfölényt, ha hisztizik, be vele a szobájába, büntiszékbe, bárhova, ahol épp tudni akarod/nem akarod, had érezze, hogy megtehettek vele bármit..Illetve még lehetne 10 perccel előtte mondani, hogy mentek a játszótérre, de ha kiabál, nem mentek. Aztán betartani. Ha megy a 10 perc, szólj neki hmarabb. Szerezz ilyen tojásfőző órát, amin fogy az idő…

Erre nem adnak gyógyszert, meg nekem az is fura, hogy az állítólagos meltdownnál se magát, se mást nem bánt.. ahogy megfigyeltem az csak hiszti, akkor is, ha remeg közben. Nyilván fáj és rossz neki, de ne adj már hitelt ennek, ha sírva kiabál mert nem kap vizet egyből az nem olyan fájdalmas, amiért üvöltve sírunk, akkor sem, ha azt csinálja.

Az egészben a legelképesztőbb, hogy oviban van önfegyelme!(nálunk mindig intézményben volt rosszabb, ott több inger érte, nem alkalmazkodtak hozzá annyira, mint én, nem tudták meghallgatni..) az elején leguggoltam, szemébe néztem, eltereltem, és lehet, hogy sok év után így is jó lett volna, de szerintem az kellett, hogy megtapasztalja, hogy meg lehet vele tenni dolgokat, amiket nem akar, és szerinte rosszak neki(nem kap egyből vizet, el kell pakolni a játékot, meg kell kóstolni új ételeket). Nem azt mondom, hogy két pofont neki, de ne sajnáld már, hogy szomorú és dühös és kétségbeesett, mikor apró sérelem éri! Szerintem a viselkedésünkkel azt kell mutatni, hogy ez apróság és hlye, aki ilyenért sír, üvölt, mint ahogy nem kapkodod fel minden botlásnál, hnem hagyod, hogy megpróbáljon felállni és mondod neki, hogy “semmi baj”. Na itt sincs semmi baj, és úgy kell reagálni is. Nem baj, ha fáj neki, túlérzékeny, akinek az is fáj, ha nem kap vizet. Az enyém is ilyen, had fájjon, majd hozzászokik, életre neveled, nem arra, hogy kiszolgálod egy életen át.. 5 éves, most kellene kezdeni..

Amúgy tuti nem normál ovis, egymibe jár? Elképzelhetetlennek tartom, hogy ekkorát tudjon váltani normál oviban, ez már pszichopataság határait súrolja, ha ott rendesen viselkedő gyerek..

Pedig a tsmt torna az nagyon jo lenne. Mi havi egyszer jarunk “kontrollra” a gyogypedagogushoz illetve ha uj feladatsor van, akkor azt ott begyakoroljuk.

Ezen kivul heti 4x itthon csinaljuk es nagyon sokat segitett!

Szoval havi egy alkalommal elmenni esetleg masik varosba a tornara, nem hiszem hogy akkora kihivas. Ami nehez, az az otthon beletett a munka, foleg ha az elejen a gyermek nem egyuttmukodo, de ha muszaj akkor muszaj.

Sajnos tuti tipp nincs erre. Amikor érzem, hogy kezd bugyogni az agyvizem, akkor leülök a gyerek mellé és elkezdek lassan, mélyeket lélegezni. Nem szólok egy szót sem, csak ott vagyok és lélegzek. Általában 10-20 perc alatt megnyugszik a gyerek is meg én is.

Kérdező, veled foglalkozik pszichológus? Fontos lenne, hogy te magad stabil legyél.