Hány éves koráig, , tanultatok, , együtt a gyereketekkel?

Szerintem is addig kell egy gyereknek "asszisztálni" a tanulmányaihoz, amíg meg nem tudjuk tanítani a tanulásra.

Problémák mindig voltak - és lesznek is, - de fokozatosan érdemes a hajót is a folyóra tolni... És egyre ritkábban segíteni a "kapitánynak" a navigációban...

De ha határozott s.o.s. -jeleket hall egy szülő a "rádión", akkor nincs mese, - segítenie kell.

Velem nem tanultak együtt, alsóban napközis voltam, ott írtunk leckét, és a tanár ellenőrizte. Aztán otthon tanultam, de nem mondták soha a szüleim, hogy na most tanulj, rám bízták.

Viszont ha nem értek valamit, és segítséget kérek ma (10.-es vagyok) is segítenek (ha tudnak). Pl. elmagyarázzák az anyagot , felmondhatom nekik az anyagot, ha akarom, kikérdeznek, vagy segítenek megoldani egy matekpéldát, ha fogalmam sincs, hogy kéne.

Viszont nem mindegy, hogy valaki nem akar tanulni, vagy nem tud valamit. Mert utóbbi estben elég, ha csak néha segítenek neki, míg ha nem is akar, akkor magától nem fogja megtanulni. Szerintem el kéne valahogy érni, hogy úgy érezze, az ő ügye a tanulás, neki lesz rossz, ha nem tanulja meg, mert nem kap szép ötösöket.

Kedves kérdező, ezt nem lehetett tudni míg nem volt a gyermek iskolás, hogy iskolában bizony tudni kell Szlovákul ? El lehetett volna kezdeni vele megtanítani játékosan azt, akár tv-ből, könyvekből. Most bizony nehéz helyzetetek van így, amit sajnos el kell fogadni, és extrán dolgozni, hogy a későbbiekben újra könyebb lehessen.

Tarts ki, ahogy érzed magad, a gyerek is úgy érzi, meg lehet, hogy rosszabbul is, elvégre neki muszály megcsinálnia suliban, amit kell. Támogassátok egymást, tanuljatok együtt ! 3.-os gyerek mellett még sokan ülnek, ha a gyermek igényli, ebben a szituban pláne kell a segítség neki. Türelemjáték.

Ó bocs a helyesírási hibáimért. Én viszont ennyire tudok magyarul, de nem ez az anyanyelvem, illetve és büszke vagyok, hogy ennyire is tudok.

Együtt tanultok még ?