Fiús anyukák,valóban nehezebb a fiú gyermekkel? Nyugtassuk meg egymást anélkül hogy vitáznánk.

3 éves fiam úgy gondoljuk elég sok butaságot vagy mondjuk úgy fusztráló dolgokat csinál..elöszőr is nehezen figyel arra amit mondunk. Vagy olyan mint akit nem is érdekel.Boltba nemlehet vele bemenni az nélkül hogy ne futkozna el esetleg ne hisztizne be valamiért.Itthon is pl olyan akaratos hogy szerintünk túlzás. Tudom tudom ebbe a korszakba van és stb..mégis úgyérzem totál kiégtünk mellette.Lányom egy áldás volt hozzá képest..

Ha valami nemúgy van ahogy elképzeli eladja az egész lakást de még a várost is szerintem úgy ordít,őrjöng.

Eszement érdekes rigolyái vannak,pl wcbe nyúl és úgy akarja a wc papírt lekotorni,vagy belehajol a wcbe..rászólunk kinevet.

Jelenleg ott tartunk hogy a gyermekpszichológiára járunk ez lesz a 2.alkalom. De ott is csak pislog a hölgy tőle már.. kicsit elvagyok keseredve már hogy sose lesz jobb,könnyebb talán..örökké ez a pörgés marad?:( Az a baj a 6 éves lányunk is sajnos néha úgylátjuk "menekül" előlle azzal hogy inkább egyedül akar játszani. Én tényleg már annyi könyvet,fórumot olvastam de "úgyérzem egy kelepcébe vagyok ahonnan nincs kiút" . Megnyugtat mikor más anyukák is elmondják hogy náluk mik zajlanak..mert olyankor úgy érzem nemvagyok egyedül. De mikor a boltba vagy az utcán néznek ránk tágas szemekkel mert úgy ordít a gyerek és nemjutunk vele semmire háth elég idegesítő tud lenni..

A másik dolog hogy éjjelente van hogy járkál hozzánk. 1x esetleg 2x pisilünk oké,de utána is van hogy hajnalig képes futkozni mert ő nem alszik. Elég fárasztó már..:(