Hogyan szoktassam le a 2 éves, hogy ne üssön meg?
Mostanában vált szokásává, hogy ha valami nem tetszik neki vagy nem úgy van, ahogy azt ő szeretné, akkor sikít és megpróbál bennünket megütni.
Próbáltuk szépen, rászóltunk, elvettük a kezét, próbáltunk csúnyán rákiabálni, rácsapni a kezére, hogy megijedjen, de semmi. Jön egy adag hisztis sírás és kb 10 másodperc múlva már röhög, de aztán újra csinálja.
Nem vagyok híve a verésnek, de már tanácstalan vagyok. Azért mégse a farok csóválja már azt a kutyát! Ne egy 2 éves terrorizáljon bennünket.
Tudom, hogy nagyon rossz anya vagyok és ezt mások kisujjból megoldották, ezért is kérdezem, hogy mit tehetnék még, adjátok valami tanácsot!
Köszönöm!
Egy-két anyai pofon senkinek sem árt.
Vagy tereld el a figyelmét, vagy távolodj el tőle hogy ne érjen el.
Nehogy megüsd..
Egy két éves még nem fogja megérteni hogy te azt fegyelmezés céljából teszed.
Ebben a korban még nemtudják úgy kezelni az indulataikat ahogy pl egy ovis. Teret kell nekik hagyni.
Mik azok a dolgok amik miatt ütne?
Hát bocsi, de nem fogok neki teret hagyni az ütögetésre. Nálam az már nem fér bele, hogy szándékosan megrúgjuk apát vagy pofon akarjuk vágni anyát.
Minden tiltásért (ami nyilván ilyen korban azért akad) agresszióval válaszol.
Nem vertük és nem kiabáltunk vele eddig, szóval nem tőlünk tanulta. Eddig ha hisztizett, akkor leguggoltunk hozzá, megöltük, nyugtattuk és innen jött neki az hogy ha már közel vagyunk, akkor csapkod.
Ha pl azt mondom neki, hogy nem szabad kipakolni a fiókot, akkor iszonyatos sikításba kezd és jön utánam, hogy rámüssön.
“Ebben a korban még nemtudják úgy kezelni az indulataikat ahogy pl egy ovis. Teret kell nekik hagyni.”
2es! Kifejtenéd ezt bővebben?
Dettó, de a fiam már elég jól leszokott róla. Hát én nem tűröm, hogy megüssön. Én meg fogadtam, mivel gyerekként kaptam, hogy sose ütöm meg a leendő gyerekem.
Sajnos nem vagyok egy nyugodt természet, de erősen próbálkozom. Amikor ütött rúgott a fiam, meg fogtam a kezét, és mondtam neki hogy nem szabad, nekem ez fáj, és nem hagyom hogy megüssön. Ha próbálkozott még, akkor mondtam, hogy nem hagytad abba a rugdosást ütögetést, ezért most kimegyek a szobából. Persze sírt, (nálunk ajtórács van, így látott) és mikor visszakérdeztem, hogy fogsz még rúgdosni? Ha nem volt a válasz, akkor visszamentem. Mondjuk nem mindig higgadtan csináltam ezt végig, volt hogy felemelt hangon.
Most komolyan van olyan aki arra a problémára hogy üt, vág a gyerek azt tanácsolja hogy adj neki teret? És mégis kinek a dolga meghúzni a határokat? Szerintem a szülőnek.
Elméletben jól hangzik ez a szabadelvű nevelés aztán a gyakorlatban megiszod a levét. Egy gyereknek szüksége van korlátokra. Nem, nem verésre gondolok. De az hogy ütögeti a szüleit semmiképpen sem tolerálható, az egyik legnagyobb tiszteletlenség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!