Mennyire várható el egy 3 éves gyerektől, hogy elfojtsa az érzéseit?
Most lett 3 éves a kisfiam. Hétfőn kezdte az ovit. Nem zökkenőmentes a beszoktatás, ugyanis eddig szinte velem volt napi 24 órában, esténként az apjával. (Nincs nagyszülő, nincs rokon, akire rábízhattam volna néhány órára. Egy barátnőm vigyázott rá néha, amikor nekem fontos dolgom volt és nem tudtam magammal vinni.) A héten még csak ebéd utánig volt, de jövő héten már ott is kell aludnia.
Itthon látom rajta, hogy sírni akar, de egyértelműen visszafojtja. Egyik este el akarta játszani, hogy mi történik az óvodában. Ő volt az óvónéni és meg a kisfiú. És azt mondta nekem, hogy ne sírjak, mert akkor anyukám nem jön értem.
Teljesen ledöbbentem, se köpni se nyelni nem tudtam. Abba is hagytuk a játékot és elmagyaráztam neki, hogy bármi történjen, én mindig menni fogok érte. Ha sír, akkor is.
Ma beszélgettünk az óvodáról és kérdeztem, hogy szeret e oda járni? Azt mondta, hogy nem, mert ő szokott sírni az óvodában, mert aggódik értem (azt hittem elbőgöm magam, olyan aranyos volt), és az óvónéni azt mondta neki, hogy ne sírjon, mert akkor nem megyek érte. És nem akarja, hogy én soha többet ne menjek érte.
Van ilyen? Elvárhatják tőle, hogy nem fejezze ki az érzelmeit? Lehet, hogy most elítéltek, de van, hogy még én is alig tudom elfojtani a sírást a munkahelyemen, amikor eszembe jut a kisfiam.
Köszönöm a sok választ!
Nem tudtam eddig írni, mert a kisfiam most többnyire matrica. Kivétel ma, mert ma meg utál és nem is akar velem játszani, mióta hazahoztam az óvodából. Pedig tudta, hogy ott fog aludni, megbeszéltünk mindent.
És azoknak adok igazat, akik azt mondják, hogy nem tehetne ilyet egy óvónő. A kisfiam és a többi gyerek is ilyenkor szakad el huzamosabb ideig a megszokott közegéből, a biztonságból és az a legnagyobb félelme, hogy ez örökre szól. Az óvónő ezt meg is erősítette benn.
A mai napon beszéltem az egyik óvónővel, és lelkesen mesélte, hogy sikerült elaltatnia a másik óvónéninek a kisfiamat, mert mondta neki, hogy nem megyek érte, ha nem alszik. Szóval a kisfiam nem magától találta ki, bár én korábban már arra is gyanakodtam, hogy a talán valamelyik gyerektől hallotta. De most konkrétan az óvónő erősítette meg, hogy a gyermekem nem kitalálta. Így most a kisfiam utálja az ovit, mert az az a hely, ahova nem fogok érte menni, ha nem az elvártaknak megfelelően viselkedik, és haragszik rám, mert én nem fogok érte menni. Most nem győzöm meggyőzni, hogy olyan soha nem lesz, hogy nem megyek érte.
És most tehetetlen vagyok, mert jelenleg még nem tudom másik óvodába vinni a kisfiam. Ráadásul több szülő is mondta, hogy jobb ha befogom a szám, mert ha szóvá teszem, akkor a kisfiam issza meg a levét.
Annyit említettem csak meg még az óvónőnek, hogy a kisfiam nem szeret óvodába járni, mert fél, hogy otthagyom.
válasza:Csodálatos! :(
Érthetetlen számomra, miért választ valaki olyan hivatást, ami tulajdonképpen nyűg számára. Mert minden tiszteletem azoké az óvónőké (és egyéb pedagógusoké), akik tényleg jól csinálják a dolgukat (a gyerekem ovijában két ilyen óvónő volt, halk szavúak, kedvesek, megértőek, a gyerekek és a szülők is imádták őket, volt viszont három, aki nem volt a helyzet magaslatán, érdekes, nekik kellett folyton fenyegetőzniük, fenyíteniük) Tény, hogy én képtelen lennék ennyi gyerekkel foglalkozni. De ha ők is azok, akkor azt be kéne látni, és talán illene pályát módosítani, mert itt nem arról van szó, hogy csúnyán kerül le a műanyag bögre a szalagról, hanem emberekkel (gyerekekkel!) foglalkozik, akiket eléggé gajra tud vágni egy-két „jóindulatú” megjegyzéssel is akár.
válasza:
válasza: válasza: válasza:21
Level, ajánlottan az intézményvezetőnek, a jegyzőnek és az illetékes okatatási hivatalnak.
MOST!
És mond tudjanak tóla, hogy kinek ment el még.
KÖTELESEK kivizsgálni és intézkedni.
Nézd, a gyereked már most issza a levét, mit akarsz még?! Életre szóló lelki sérüléseket?
Azonnal intézkedj, ez tűrhetetlen! A levélben pedig leírni azt is, hogy senki nem mer szólni, mert az óvónők hozzáállása szerint nyilt titok, hogy a "gyerekek isszák meg a levét".
Könyörgöm, csináld ...!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!