Menjen oviba, maradjon bölcsibe, érkezik a kistesó, mit tanácsoltok?

Bocsi, ezen átsiklottam, ha be van íratva akkor mindegy (én hagytam volna böliben, azért jutott ez eszembe).

Én megkérdezném, hogy mit szeretne

Én sztornóznám a beiratkozást a helyedben. Nincs az kőbe vésve! Odaszólsz, hogy nem kéred a helyet, az ovi pedig felvesz valakit helyette.

Persze, ezt csak akkor csinálnám, ha éreznék magamban annyi erőt, hogy a két kicsivel elboldogulok, és minőségi időt tudok velük tölteni.

Ugyanis a verziók: kiveszed a bölcsiből augusztusban, marad otthon veletek szeptemberig, és akkor jön a beszoktatás. Sztem ez a legdurvább: megszületik a tesó, ezzel egy időben kiveszed a megszokott közösségéböl, és alig egy hónap múlva beteszed egy vadidegen közösségbe. Rettenetes sok változás egy hónap alatt, biztosan valamilyen szinten negatív hatással lenne a gyermekre.

A második verzió szerint marad bölcsiben, majd egy huszárvágással átteszed az oviba ősszel, és még időt sem adsz neki, hogy a tesó születését földolgozza. Ez is elég cudarul hangzik.

Ezért írtam, hogy hagyjátok az ovit, elég neki jövőre oviba menni. Mindkét gyermekem bőven betöltötte a 3,5 évet, amikor oviba ment.

És mindezt tapasztalatból írom. Két gyermekem van kis korkülönbséggel (21 hónap). A fiam nem volt bölcsis, itthon volt velünk. Ő is mehetett volna közösségbe, de nagyon jól döntöttem, hogy itthon tartottam. Rengeteget foglalkoztam velük, voltaképpen abból állt a napom, hogy a két gyermek igényeit kielégitsem, és ezt nem tudtam volna akkor, ha a fiam nincs itthon velünk, vagy ha csak egy hónapunk lett volna összecsiszolódni (ez sokkal több időt igényel). Ezért írom, hogy ne add oviba.

Én komolyan vettem azt, hogy minőségi időt adjak a gyermekeimnek. A kislányom pár hónapos volt, amikor elkezdtünk járni ovielőkészítőre éa fiam akkor volt 2 éves pár hónapos). Heti kétszer 3 órában. A kislányom is jött velünk, az elején végigaludta a foglalkozásokat a hátamra kötve. Aztán Ő is beleszokott, amint kúszott-mászott, nagyon aktívan elvolt. Jó döntés volt. A fiam szokta a közösséget, de én is Vele voltam. Talán valamikor a tanév végére állt össze úgy a csoport, hogy kipróbáltuk, hogy szülők nélkül elvannak-e a gyermekek. És szuperül elvoltak. De ekkor már több, mint 3 éves volt, és az egészet hárman (a fiam, a lányom és én) csináltuk végig. Nagyon összeszoktunk.

2es vagyok, egyetértek a hatossal.

Óvónéni