Más is volt vagy féltékeny az ovónénire?

"az én kisbabám már nem csak az enyém"

Valami más gond is lehet nálad, nemcsak féltékenység. Miért hívod kisbabámnak, mikor legalább 3 éves már?

Mit fogsz tenni, ha hazaviszi az első partnerét? Mit fogsz tenni, amikor rájössz, hogy nem szűz? Hosszú távon gondolkozz a gyermeked életével kapcsolatban. Ő egy önálló lény. Te/ti nevelitek, de ez csak pár év. Az élete nagy részében a saját lábán kell megállnia, nem tarthatod burokban.

jaj, ne izéljetek már....ez ilyen leválási mizéria, most hogy hogy fogalmaza a kérdező, hogy a kisbabám..hát mindenki hívja vhogy a gyerekét ami becéző, ő így hívja..én kincsemnek, más mogyorócskámnak...

Igenis én is éreztem ilyet, mikor először közösségbe ment, és túlvoltunk a beszoktatáson, hogy nahát egy korszak véget ért, és elengedte a szoknyámat, és ez pl. bennem is kiváltott egy ilyesmi érzést..

De nem csak az óvónőnél, hanem bárki felnőttel, ha láttam, hogy szívesen elvan, akkor volt ez..

Szrtem aki néha megáll a napi rohanásba és figyeli a gyerekét, érez ilyesmit...