Etikus dolog e, szabad e sírva is "rákényszeríteni" az óvódát?

"...nem tudom elviselni a tudatot,hogy reggel keltem a gyerekem,beviszem és sírni hagyom valahol,ahol fél, engem keres stb. Nem ezért szültem :/ ..."

Igazad van! Lépj ki a munkahelyedről és maradj vele otthon 18-25 éves koráig. A sulit majd elvégzi magántanulóként az ovi felmentés pedig megoldható.

Te jó ég...komolyan mit problémázol ezen? Ez az élet rendje,ne engedd,hogy érzelmileg zsaroljon!

Apa,3 gyerek.

Majd ő is megszokja, ahogy a nagyobb is megszerette.

Meg ott van a bátyja. Nincs egyedül.

Azt persze megértem, hogy ha úgy is otthon vagy, akkor akár lehetne veled is otthon és nem kéne még rákényszeríteni.

Most a kötelező ovi miatt ment?

Nem lehetett fokozatosan beszoktatni? Tehát hogy nem rögtön egész napot van ott, hanem csak pár órát, csak a délelőttöt, aztán majd később alszik már ott.

Nekem ez azért is fura, mert nálunk szinte kidobják a gyerekeket az oviból :) Ha meg tudják, hogy otthon vagy kisebb gyerekkel, akkor már nyúznak, hogy ebéd után vidd el, ne hagyd ott 4-ig. Ha meg dolgozol, akkor felháborodnak, hogy 4-re nem érsz oda :)

6: Hát akkor szerintem nem kell aggódni. 3 órát azért simán ki lehet bírni. Ennyi önállóság azért kell egy gyereknek. Pl. ha neked és férjednek is dolga van, akkor jó, ha valaki tud a gyerekre vigyázni és nem sír, hogy ő nincs el senkivel sem.

Itt meg ráadásul társaságban van, gyerekek között. És ott van a tesója is.

Beszélgess vele sokat. Hiszen csak 3 óráról van szó. Ez így inkább hisztinek tűnik.

Még amire gondolni tudok, hogy talán érte valami rossz élmény, rosszul esett neki valami, talán nem úgy szólt hozzá az óvónéni, mint ahogy azt ő várta volna és ezért nem akar menni. Mert ugye írtad, hogy egyébként várta, hogy a tesójával lehessen és otthon unatkozott.

"nem dolgozom,mint írtam,nyilván ez is oka annak hogy érzi,anya otthon van, fura ez így"

Nem, ezt te érzed így. Egy 3 éves gyereknek még nincs olyan komplex, ok-okozati világnézete, hogy ezt ilyen összefüggésben átlássa.

Nekem az a gyanúm, hogy te magad nem voltál biztos az óvoda kérdésében és reggelente, vagy bent elbúcsúzáskor érzi rajtad a feszültséget.

Ha jobbnak látod, tartsad otthon. A nagy már szereti az óvodát, nem? Ő azért jár. Vagy mert már nagycsoportos, és kötelező neki. sok minden van, amit a kicsiknek nem szabad, neki pedig igen, és olyanok is, pl. az iskola előkészítő év az oviban, ami a kicsikre nem vonatkozik és neki kötelező.

De ha be akarod szoktatni a középsőd az oviba, az is elfogadható. De jogotok van a fokozatossághoz. Persze hogy a 11. napon is ott kell hagynod, és lehet hogy akkor is sírni fog, még ha előtte 10 napot ott ültél vele.

De biztos nem lesz annyira kétségbe esve, ha előtte volt módja megszokni a helyet, bizalmas kapcsolatot kiépíteni az óvónőkkel, és mikor már kezdi otthon érezni magát kell megküzdenie a ténnyel, hogy az anyja elmegy, mint ha ez a második napon történik. Most minden oka megvan a kétségbeesésre. Nem jellemhiba, ha a báty vagy az amúgy aranyos óvónők nem tudnak neki elegendő érzelmi támaszt adni.

Beszéld meg az óvónőkkel, hogy ott maradsz a folyosón. Ha a gyerek szükségét érzi, kijöhet egy puszira, aztán visszamegy a többiekhez.Semmi baja nem lesz senkinek (sőt!) ha ez akár egy hétig is így marad, és utána fokozatosan növeled az időt, mikor tényleg kimész az épületből. Méghozzá úgy, hogy már reggel elmondod neki, hogy most el fogsz menni, de mire megreggeliznek/indulnak az udvarra/bejönnek az udvarról, ebédelni kezdenek stb. ott fogsz ülni a szokott helyeden.

És ebből nem következik, hogy egyetemista korában is kísérned kell majd az előadásokra, sőt már az alsó tagozaton ciki lesz neki, ha meg akarod puszilni az iskola kapujában. De akkor 7-8 éves lesz, most pedig 3. 10 kilós iskolatáskát se akasztunk a hátára, pedig pár év múlva azt is kell majd cipelnie.