Milyen csúfolódást engedhet meg magának az óvónő?

Először azt gondoltam hogy viccelt a fiaddal, csak rosszul sült el, nem gondolta, hogy nevetség tárgya lesz. De ahogy olvastam a kommentedben, hogy reagált...hát, nem szeretném hozzá járatni a gyerekeimet. Elég rutinos, úgy tűnik, hogy elsikálja az ilyesmit megfélemlítéssel. Egy percig sem gondoltam, hogy a fiad nem mond igazat, csak reméltem, hogy túloz. Most már sajnos biztos, hogy nem. Nehezen állnám meg, hogy ne küldjem a fenébe, így hogy ballag a gyerek. Nekem csak olyan esetem volt, amikor kislányomat 1 hét betegség után bevittem az oviba, ő bement a csoportba, és meg a ruháit pakoltam kint. Hallottam, amint az óvónő felkiált: "Na te is megjöttél, nagyon hiányoztál!" persze gondolhatjátok, milyen hangsúllyal. Nekem összeszorult a gyomrom, és levegőt sem kaptam hirtelen. Aztán gondoltam egyet, és elmentem az ajtó előtt, odahívtam a lányomat, hogy köszönjön el tőlem újra, hogy vegye észre az óvónő, hogy én is itt vagyok és ezt most hallottam. Nagyon égett az arca, de megérdemelte. Mást nem akartam tenni, kiscsoportos volt még a lányom.

És én is pedagógus vagyok, nem óvónő, (valószínűleg ezért nem tudtam elképzelni először, hogy nem viccelt a gyerekkel, hanem bántó volt a helyzet,) de az ilyeneket nem szabad megengedni magunknak. Teljesen jogos és helyénvaló volt, hogy kiálltál a fiad mellett.