Iskolaérettségi vizsgálat hogyan zajlik a szakszolgálatban ?

Én többször is vittem mindkét gyerekemet. Az a tapasztalat, hogy a vizsgálatot végző személy szereti, ha kimegy a szülő. Talán pont azért, hogy a gyerek mit csinál az anyja nélkül. Neked viszont jogod van bent lenni, szóval ha úgy látod jónak, akkor ehhez ragaszkodj!

Én bent akartam lenni, kíváncsi voltam, mit csinál a gyerek. Leültettek egy sarokba, nem szabad szólni, mintha ott sem lennél. Viszont én örültem, hogy ott voltam, mert láttam, hogy mit tud a gyerek és mit nem.

Vegyesek a tapasztalataink. Fiam logopédiai óvodába járt, mert megkésett beszédfejlődése volt, elköltöztünk, amikor nagy csoportos volt. Az új óviban egy eléggé béna logopédus volt, szinte visszafejlődött mellette a gyerek. Ha nem vittük volna magán úton fejlesztésre, akkor még ennyire sem halat volna előre. A beszédvizsgáló és az iskolaérettégi vizsgálat is engedélyezte a iskolába lépést. A kerületi iskolát jelölték ki számára, de normál oktatási renddel. Első évben lemaradt a többiekhez képest. Kiderült a beszédvizsgáló újabb, éves felmérésén, hogy szövegértelmezési problémái vannak. Időközben megtudtuk, hogy pár utcára van egy logopédiai iskola. Erről senki nem tájékoztatott minket az óvoda befejezésekor. Kértük a beszédvizsgálóban, azt jelöljek ki számára, akkor a kerület nem küldheti más (normál) iskolába. Evvel sikert értünk el, évről évre jobban fejlődött!

Két évvel fiatalabb lányunk esetében nem gondoltuk, hogy bármilyen probléma lenne az iskolaérettséggel. Amikor fiúnk ballagott az óviból, azon a nyáron szétbontották az óvodát, így lányunk és a többi gyerek egy ideiglenes óviba került. Egy régi intézményt ideiglenesen újra megnyitottak számukra, némi átfestés után. Ovis ballagása előtt kerültek vissza néhány hónappal az eredeti, de már felújított, kibővített intézménybe. Az iskolaérettségin megfelelt a leány évelején! Ennek ellenére, nem engedte az óvoda iskolába és tavasz végén újabb iskolaérettégi vizsgálatot kérvényezett. Feltűnt, hogy nem csak nála, de több végzőskorúnál is így jártak el. Három, azaz 3 gyereket engedtek végül iskolába összesen. Egyértelmű volt, a helyzet! A felújított, kibővített intézményt nem tudták feltölteni új gyerekekkel, miközben milliárdokat költöttek az építkezésre. Hogy igazolni tudják a látszam növekedést, visszatartották a végzős ovisokat. Így papíron azonnal majdnem megtelt az új szárny is. Mi és még néhány szülő felháborodva próbált lépéseket tenni, de hasztalan. Az iskolaérettségi eredményt nem lehetett megkérdőjelezni, megmásítani! Tehát, még egy éves óvodába kell járniuk a gyerekeknek. Átvittük a csemetéket másik óvodába! Nem voltunk hajlandók vitázni egy éven keresztül és még szóba állni sem a problémát okozó intézménnyel.

Végeredmény, lányunk egy évvel később szó szerint kilógott az osztálytársai közül. 1-1,5 fejjel volt magasabb náluk és erősebb alkatú. Nehezen illeszkedett be, ám idővel sikerült. Nagyjából felső tagozatra érte őt utol néhány osztálytársa tesi méretben. Jelenleg nyolcadikos végzős, épp a továbbtanulását intézzük. Fiúnk múlt évben ment technikumba, így már gyakorlottak vagyunk a továbbtanulás intézésében. Kedves ovis, kisiskolás szülők! Készüljetek fel, a középsuli még nehezebb lépés lesz!

Kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond! - ez valóban így történik.

12-es vagyok

Elmondanék még egy érdes sztorit. Kollégám pest közelében él családjával, onnan jár be dolgozni a fővárosba. Kislányát a Budapesti iskolaérettségi vizsgálaton megkérdezték, milyen színű a busz. Válasza, sárga. Hibás, jelölték meg. Milyen színű a villamos. Nem tudta, ismét hibát jelöltek. Még néhány kérdésre ne tudta a választ. Utólag a szülők jöttek rá, hogy több olyan kérdést kapott a kislány, ami egy fővárosi gyereknek evidens, de számára, aki vidéken lakott nem volt az.