Buntudatom van, ti mit tennetek a helyemben?

27# Van nagyon sok személynek ennyije,mint írtam én is ismerek. De olyat is,ahol igen apuka maradt otthon,hogy lazítson picit 2 évig miután anya visszament dolgozni. Ő is ugyanúgy megérdemli,mint egy anya. Itt csak az a szent,aki 70 éves koráig dolgozik vagy mi 1-2 év kihagyás nélkül? :D Ha pedig a férjének ezzel nincs gondja,itt miért zavar sokakat. Ő dolguk. Nem kell jönni,hogy nem erről van szó,de bizony arról,hogy sokan szeretnék megtenni,de nem lehet. Erről viszont nem a kérdező tehet.

Drága 26#-os. Ha a férfi dolga a pénzkeresés míg a nő otthon van,akkor mond már meg nekem,hogy én,aki előtte félretettem annyi pénzt éveken át egy külön helyre,hogy még a GYED alatt is annyi legyen a havi bevételem mintha ugyanúgy dolgoznék,a CSED-em pedig konkrétan több is volt,akkor nekem nem volt bevételem? :D Akkor ez mi?Zsebpénz? Őszintén sajnállak titeket,ha ilyen a házasság a legtöbb embernél. A férfi pénzt keresett,haha.:D Ezek szerint ti nem dolgoztatok a gyerek előtt,ami miatt kaptatok jövedelmet míg otthon vagytok. Aki meg csak attól érzi magát hasznosnak,hogy dolgozik napi 12 órát,szintén sajnálom,hogy csak ennyi öröme jutott az életben.

Ez kizárólag a kettőtök dolga és döntése! Miért lenne bűntudatod? Délben elmész a gyerekért, az a 4 óra reggeltől meg úgy elröppen, hogy még kevés is lesz!

Vannak akik haszontalannak érzik magukat ha nem keresnek pénzt, nálunk meg pont azzal érünk többet, hogy itthon vagyok és nem kell minden nap fizetett segítséget igénybe vennünk... Szívesen dolgoznék én is ha normális időben tudnék, de mivel olyat nem találok, így nem szpatjuk magunkat, többet ér, hogy családként együtt tudunk lenni, nem csak este pár óra aztán jó éjt

Bárhogy döntesz is, mindenképp beszéld át a férjeddel. De ez ne csak annyiból álljon, hogy hát szerinte nem muszáj, mert ennek a döntésnek komolyabb következményei vannak.

Ha visszamész dolgozni, akkor elvárható, hogy onnantól kezdve fele-fele a háztartás/gyereknevelés. Ő is főzhet, ő is takaríthat, ő is otthon maradhat Ödönkével, amikor az beteg (sőt, ez utóbbit javasolnám is, mert egy férfira hősként néznek, ha foglalkozik a gyerekkel, egy nőnek meg akár a kirúgást is belengetik, ha túl sok a táppénz).

Ha viszont maradsz otthon, akkor ugye elméletileg az kettőtök között a megállapodás, hogy amíg ő a pénzt viszi haza, te a családot látod el a nem anyagi dolgokkal, ami (az én szememben) van olyan kemény munka, mint irodában üldögélni heti negyven órában. A különbség az, hogy te ezzel a húzással komoly anyagi hátrányba kerülsz, például a nyugdíj terén. Szóval ha belefér anyagilag qz otthonmaradásod, akkor csak úgy férjen bele, ha egyidejűleg a férjed fizujából a te nyugdíjtakarékosságodba is jut, még akkor is, ha csak rövidtávon maradnál otthon, mert ki tudja, mit hoz a jövő.

A döntésnél azt is kalkuláljátok bele, hogy ha kihagysz még egy évet, akkor mikor, hol, és mekkora fizuval találsz új munkát. És - ezt főként te gondold át - bármikor történhet bármi, ami miatt a férjed keresete kiesik, ez lehet egy baleset, válás, vagy haláleset is, a te kötelességed abban az esetben is az, hogy felneveld a gyereket. Amihez ugye pénz kell.

Ha megteheted, hogy otthon legyél, akkor miért ne?

A gyereked gondolom óvodaköteles lesz szeptembertől, így tudod csinálni otthon, amit elterveztél. Arra viszont számíts, hogy bár nem vagy köteles ebéd után hazavinni a gyereket, de általában elvàrják az óvónők, hogy akik nem dolgoznak vigyék haza ebéd után a csemetéjüket. Délután màr nincsenek fejlesztő foglalkozások, csak alvás és szabadjáték, azaz gyermekmegőrzés.

A gyerek szempontjából mindenképpen az a jó, hogy ha megteheted, még egy kicsit otthon maradsz, ő lehet csak 4 órás ovis. Ez az idő soha nem jön már vissza.

Én mentem volna dolgozni, de a férjemmel úgy gondoltuk, hogy mégsem megyek - ő beszélt le róla, pont a fent leírt gondolatok miatt. Aztán meg úgy alakult, hogy rendkívül beteges lett a fiam, így kb felesleges is lett volna elmennem, mert nincs munkahely, ami tolerálta volna, hogy havi max 6 munkanapot tudok ment lenni, ha jó hónapunk volt, ment volna a 2 hét is, 2-3 részletben... És emiatt még egy évet itthon leszek fixen, addig is van némi bevételem besegítésből, de szerencsére a férjem keres annyit, hogy nem kell emiatt aggódnunk. Majd jövőre tervezek részmunkaidőt, de meglátjuk mi lesz ebből az extra betegeskedésből. Addig is fejlesztettem magam itthon, nyelvet tanultam, hogy majd könnyebb legyen a munkakeresés.

Szerintem úgy csináld, ahogy Neked jó. A háztartás műkődtetése simán egy teljes àllásnyi idő, ha elvégzel minden házimunkát és beszerzést, és még házat is újítasz

A férfiaknak gyakran megéri, hogy nyugi és rend legyen otthon. Amúgy is az lenne a jó, ha az otthonához tartozna egy otthon lévő anyuka. A gyereknek szuper lenne. Sokan ezt nem engedhető meg vagy nem bírják pszichésen.

Ha más nem, hozd el délben.

Nem kell magyarázkodni, ez csak azt jelenti, hogy szereted a családod.

Annyira viccesek vagytok. Más kérdéseknél minden válasz arról szól, hogy nem veszik be a gyereket a bölcsibe, mert nincs munkahelyem, de nyilván a kérdező gyerekéét azonnal bevették volna egyik napról a másikra, ha előreláthatóan munkát keres és talál 🙄 Más kérdések arról szólnak, hogy fél évente jár közösségbe a gyerekem, de jó, ha havonta 1 hetet bent tölt, mert folyton beteg. De nyilván ezt a kérdező új munkahelyén tolerálták volna. A 3.,hogy ki hogy oldja meg, hogy ne 5-re essen be a gyerekért az oviba, mert mindig ő az utolsó és a dadussal várják a kapuban.

Most hogy van egy ember, akinek a férjének sincs az ellen kifogása, hogy ezeket a problémákat kiküszöböljék, darabokra kell szedni🙄

Kérdező! Sz@rd le, ki mit mond. Ha az eddigi munkahelyed amúgy se kompatibilis a gyerekkel és a családi élet rovására menne, ha visszamész, akkor egyedül a férjed véleményével foglalkozz. Hagyd a pics@ba, szoktasd be kényelmesen a gyereket, közben meglátod, mennyire lesz beteges, és keress egy jobb munkát. Ha 2 hónap múlva találsz olyat, ami megfelel és a gyerek se beteg hetente, akkor vállald el, ha csak 1 év múlva, akkor meg akkor. (6 órás munka se ördögtől való, ha kijöttök annyi pénzből. Én személy szerint nem is erőltetnék többet kisgyerekes anyáknak. Elég baj, hogy ebben az országban a részmunkaidő nem igazán elterjedt+megélni is nehéz belőle.) De azért, akinek megadatik, nem kell irigyelni.