Covid elott más volt a sok hiányzas?

Elnézőbbek voltunk, elnézőbbek lehettünk (óvónő vagyok). Korábban, ha a gyereknek kicsit folyt az orra/fájt a torka/köhögött, de még hőemelkedése sem volt, a szülők leigazoltak pár napot, (plusz a hétvége) és sok esetben ez elég is volt arra, hogy jobban legyen. Ha nem javult, vagy belázasodott, természetesen vitték orvoshoz, ritka volt, hogy lázas gyereket küldtünk haza.

De most arra a pár napra sem tudják már otthon tartani, mert folyton rohanni kell az orvoshoz, aki szinte biztosan kiírja. A szülők táppénzen, a szabadság fogy, és nem dönthetik el, hogy a saját gyereküket viszik orvoshoz vagy nem. (Ha pedig tényleg baj van, lehet be sem jutnak az orvoshoz.) Sajnálom, hogy ez a helyzet. Úgy gondolom, évekig rugalmasan kezeltem/kezeltük a helyzetet (mint írtam), mára viszont nem egy konfliktusunk származott ebből. (Regényt tudnék írni.) Csak amikor a vezető fegyelmivel meg kirúgással fenyeget, ha igazolás nélkül veszem át a gyereket, vagy megengedem a szülőnek, hogy ő igazolja le a mulasztott napokat, pedig tudom, hogy beteg volt a gyerek, akkor sajnos nem tudok mást tenni :(