Férfi dajka? :) Manapság ez a hivatás mennyire elfogadott már? Férfi óvodapedagógusok vannak, én is ismerek egyet, de dajkák?

Férfi dajkákról nem nagyon hallottam.

Bár ugye vannak férfi óvodapedagógus,így hát férfi dajkák is lehetnek.

Szerintem nincs ezzel semmi baj,ha férfiként dajka leszel.

Őszinte leszek: nem örülnék, ha a kislányomnak egy idegen férfi segítene kitörölni a fenekét. Nem azért, mert attól félek, pedofil, hanem mert csak. És nem hiszem, hogy ezzel én vagyok így egyedül.

Minden más dajkai feladatra valóban megfelelő egy férfi is, de a mosdóztatás kislányoknál szerintem necces.

"hanem mert csak."

Ez a hozzáállás teszi tönkre a világot, általánosságban is. Hogy nincs érv, hanem hogy "mert csak". Önhatalmúlag.

Vagy mert nem gondolkodik az illető és nem tud jobbat ( = lusta érdemben és önállóan gondolkodni).

A kérdésre érdemben, és előzetesen, először az óvodapedagógusok kapcsán:

történelmi tény (utána tud nézni, aki szeretne pl neveléstörténeti szakkönyvekből), hogy Európában jelentek meg először a mai értelemben vett óvodapedagógusok - aki CSAK férfi lehetett!

Magyarország az elsők között volt, ahol óvoda nyílt a világon, Brunszvik Teréz nyitotta és még ő sem (!) válhatott óvodapedagógussá, az akkori törtvények és szokások értelmében. Mert tömeges nevelői munkát felelősségteljesen -akkoriban úgy vélték- csak férfi tud kivitelezni.

Nem állítom, hogy az egy reális elképzelés volt -inkább egy nagycsaládos modellt kellene szerintem követni, azaz kb hasonló arányban óvónéni és óvóbácsi-, csupán azért említem meg, mert ebből is látszik, mennyire befolyásol sokakat a puszta rutin, megszokás, sajnos...

Ami most szokás, évtizedek múlva lehet, hogy fordítva fog működni. A 20.sz. első felére már a nők kezdtek túlnyomó többségben lenni az óvodapedagógus szakmában.

Dajkák: én se tudok férfi dajkáról, de nem kizárt, hogy léteznek. És miért ne végezné jól a munkáját, ha van hozzá affinitása...?

FÉRFI ÁPOLÓK "MINTHA NEM LÉTEZNÉNEK" KÓRHÁZAKBAN, nemde...? ;-)

Vagy pl férfi GYERMEKorvosok...

Kedves előző előtti, erről mit vélsz? Vagy pl arról, amit az előző említett jogosan, hogy apukák ne is létezzenek(??), vagy legalábbis amíg feneket kell törölni, addig ne nyújanak a gyerekükhöz? Ez valami vallásos hóbort / dogma...?

Utolsó előtti vagyok.

Mint írtam, idegen férfiról van szó. Apa, nagypapa nyilván más.

Nem vallásos dogma, nem vagyok vallásos. Egy olyan idegenkedés, amit hadd ne kelljen már megmagyaráznom. De valószínűleg nem véletlen, hogy nincsenek tömegével férfi dajkák, hiszen nincs erre igény semelyik oldalról.

Gyermekorvos: igen, vannak férfi gyermekorvosok, de ők a legritkább esetben nyúlnak a lányom nemi szervéhez, és akkor is csak úgy, ha én is ott vagyok. Ezt szólom hozzá.

Amúgy nagyon támogatnám, ha több lenne a férfi pedagógus, főleg a fiúk miatt, akikek rettentő nagy szükségük van a férfi mintára, látom a saját fiamon is. (Szerencsére van neki). De a dajka nem pedagógus, hanem az alapvető gondozási feladatokat látja el, amit, ebben biztos vagyok, a régi óvodákban is nők végeztek. A dajka anno, nagyon régen, kb. egy cseléd szintjén volt, és azokat a feladatokat végezte a gyerekek körül, ami mindig is női munkának számított. (Szabó Magda egy regényében olvastam erről, mielőtt ebbe is beleköttök.)

A véleményemet vállalom, aztán további jó dühöngést hozzá.

Kedves előző, szépen szóltam hozzád, alaptalan, hoyg dühöngésre célzol. A válaszod félig megállja a helyét, a "csak mert" viszont veszélyes hozzáállás, erre hívtam fel kedves figyelmed.

Továbbá utaltam arra, hoyg tömegesen léteznek a világban

FÉRFI ÁPOLÓK

a kórházakban, akik nyilván rendszeresen "nyúlnak" különféle testrészekhez, tüöbbnyire, amikor nem vagy jelen a rokonodnál, gyermekednél.

"Egy olyan idegenkedés, amit hadd ne kelljen már megmagyaráznom. De valószínűleg nem véletlen, hogy nincsenek tömegével férfi dajkák, hiszen nincs erre igény semelyik oldalról."

Idegenkedésed SZUBJUKTÍV. Egyéni. Azaz egyesek hasonlóan éreznek, mint te, mások meg máshogyan éreznek.

Nem vélemény kérdése ez a téma, hanem a józan észé.

Gondolj bele, ha betegeket -gyermekekt, felnőtteket- kórházban egyéni érzelmi igényekre építenének, és nem a józan észre, kollektív szükségre... Ugyanígy egy óvodában!

A közellátás nem az egyéni hóbortokra, nem az egyéni indokolatlan félelmekre (idegen szóval paranoiákra) épít, hanem (jó esetben pl ez esetben) a józan észre.

Ezen kívül légyszíves mellőzd a túláltalánosítást, hogy "nincs tömeges igény", mert férfi kórházi ápolókra tömeges igény van, és semmivel sem intimebb egy dajkai munkakör.