Megérti, ha megfenyegetem?

Ezt a kérdést írtam ki szeptemberben:

https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__ovoda..

Azóta így alakult a sztori:

Egy anyuka próbálta a gyerekét osszebaratkoztatni Petivel. Az lett a vége, hogy Peti ceruzát szúrt a gyerek szemébe (azaz mellé), orvoshoz is szaladtak vele, szerencsére nem lett nagyobb baj. Na, akkor pár szülő szövetkezett és Petit atrakták egy másik csoportba. Ennyi! Ennyit bírtak tenni.

Nem volt gond (nekünk legalábbis) egészen a nyári ügyeleti (összevont) csoportig. Itt megint összekerült a fiammal.

Azóta is csak azt hallgatom, hogy Peti ma nem bántott, jaj de jó, vagy nem jött oviba. Rosszabb esetben: ma megint bántott.

Nyár elején bementunk a férjemmel az igazgatónőhoz, ahol nagyjából azt mondta el, hogy

- nem tudja megígérni, hogy nem lesz baj;

- Petit nem rakhatja ki az intézményből, mert ma már azt nem lehet,

- úgy érzi, fellabbal a börtönben vannak, ha történne valami.

Véletlenül az is kiderült, hogy Pedagógiai Szakszolgálat meg semmit nem tett szeptember óta.

Annyit tett az igazgató, hogy megint szólt az ovonokneky

Meg is lett az eredménye, másnap az egyikük dühösen mondta a férjemnek, aki a gyerekért ment, hogy am nemcsak a Peti verekszik, mert Patrik (a mienk) is bántott egy kislányt. Elmondta a fiam, hogy véletlenül fellökte, de bocsánatot is kert.

Felhívtam az ovonot, hogy lesz kedves nem összekeverni a két dolgot, és ha majd az én fiamra is annyian panaszkodnak (egyáltalán panaszkodik valaki), mint Petire, akkor készséggel bemegyünk megbeszélni.

Most pár hétig szünet volt. Tegnap a fiam: anya, ma Peti nem bántott!!

Erre ma: kétszer fellökte és egyszer megrúgta.

Elegem van!!! A szünetben kis fakardot vettünk a fiamnak egy vásárban, akkor is azt hallgattuk, hogy fogja magát megvédeni Petitol.

Azt hiába mondanám, hogy adja vissza, mert Peti sokkal nagyobb darab. Mondtam, kiabáljon, ha Peti bántani akarja.

Azt mondta, hiába, Peti nem ijed meg. Az óvónők néha leültetik a székre, ez a büntetés.

Jövő héttől a fiam nemcsak másik csoportba, de másik épületbe is kerül. Ettől meg is nyugodhatnek, de múltkor a piacon futottunk össze, és akkor vigyorogva azt mondta a fiamnak: - szia Patrik, megusselek?

Én meg azért nem üvöltöttem le, mert először összekevertem egy másik csoporttarssal, aki aranyos és teljesen megdöbbentem. Mire rájöttem, hogy ő az, már az anyja ott termett és üvöltött vele.

Peti azzal érvelt, hogy azért bántja Patrikot, mert ő (Patrik) még kicsi.

Mármost én eljutottam oda, hogy megfenyegetem a gyereket, hogy ha mégegyszer hozzányúl a fiamhoz, velem gyűlik meg a baja.

Viszont nem szeretek olyat mondani, amit aztán nem tartok be. De tényleg ott tartok, hogy megtepem. Az anyja előtt mondanám el neki. (Nem könnyű, mert totál máskor járnak.)

A tesom egyetért, a barátnőm nem. Szerintetek ez hathat?

Az a legrosszabb, hogy érzem, hogy a fiam tőlünk várja a megoldást, és nem tudok segíteni.