Megérti, ha megfenyegetem?
Ezt a kérdést írtam ki szeptemberben:
https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__ovoda..
Azóta így alakult a sztori:
Egy anyuka próbálta a gyerekét osszebaratkoztatni Petivel. Az lett a vége, hogy Peti ceruzát szúrt a gyerek szemébe (azaz mellé), orvoshoz is szaladtak vele, szerencsére nem lett nagyobb baj. Na, akkor pár szülő szövetkezett és Petit atrakták egy másik csoportba. Ennyi! Ennyit bírtak tenni.
Nem volt gond (nekünk legalábbis) egészen a nyári ügyeleti (összevont) csoportig. Itt megint összekerült a fiammal.
Azóta is csak azt hallgatom, hogy Peti ma nem bántott, jaj de jó, vagy nem jött oviba. Rosszabb esetben: ma megint bántott.
Nyár elején bementunk a férjemmel az igazgatónőhoz, ahol nagyjából azt mondta el, hogy
- nem tudja megígérni, hogy nem lesz baj;
- Petit nem rakhatja ki az intézményből, mert ma már azt nem lehet,
- úgy érzi, fellabbal a börtönben vannak, ha történne valami.
Véletlenül az is kiderült, hogy Pedagógiai Szakszolgálat meg semmit nem tett szeptember óta.
Annyit tett az igazgató, hogy megint szólt az ovonokneky
Meg is lett az eredménye, másnap az egyikük dühösen mondta a férjemnek, aki a gyerekért ment, hogy am nemcsak a Peti verekszik, mert Patrik (a mienk) is bántott egy kislányt. Elmondta a fiam, hogy véletlenül fellökte, de bocsánatot is kert.
Felhívtam az ovonot, hogy lesz kedves nem összekeverni a két dolgot, és ha majd az én fiamra is annyian panaszkodnak (egyáltalán panaszkodik valaki), mint Petire, akkor készséggel bemegyünk megbeszélni.
Most pár hétig szünet volt. Tegnap a fiam: anya, ma Peti nem bántott!!
Erre ma: kétszer fellökte és egyszer megrúgta.
Elegem van!!! A szünetben kis fakardot vettünk a fiamnak egy vásárban, akkor is azt hallgattuk, hogy fogja magát megvédeni Petitol.
Azt hiába mondanám, hogy adja vissza, mert Peti sokkal nagyobb darab. Mondtam, kiabáljon, ha Peti bántani akarja.
Azt mondta, hiába, Peti nem ijed meg. Az óvónők néha leültetik a székre, ez a büntetés.
Jövő héttől a fiam nemcsak másik csoportba, de másik épületbe is kerül. Ettől meg is nyugodhatnek, de múltkor a piacon futottunk össze, és akkor vigyorogva azt mondta a fiamnak: - szia Patrik, megusselek?
Én meg azért nem üvöltöttem le, mert először összekevertem egy másik csoporttarssal, aki aranyos és teljesen megdöbbentem. Mire rájöttem, hogy ő az, már az anyja ott termett és üvöltött vele.
Peti azzal érvelt, hogy azért bántja Patrikot, mert ő (Patrik) még kicsi.
Mármost én eljutottam oda, hogy megfenyegetem a gyereket, hogy ha mégegyszer hozzányúl a fiamhoz, velem gyűlik meg a baja.
Viszont nem szeretek olyat mondani, amit aztán nem tartok be. De tényleg ott tartok, hogy megtepem. Az anyja előtt mondanám el neki. (Nem könnyű, mert totál máskor járnak.)
A tesom egyetért, a barátnőm nem. Szerintetek ez hathat?
Az a legrosszabb, hogy érzem, hogy a fiam tőlünk várja a megoldást, és nem tudok segíteni.
Igen, 10-es, de a kérdésem arra vonatkozott, hogy az összes fent említett kört megfutottuk már.
Ja, nem esne jól, ha megfenyegetnék a gyerekemet, de zavarna, hogy mindenkit bánt, és tennék VALAMIT. Semmi nem történt eddig.
Megértem és sajnálom Petit, de sajnos ez a sajnálat szeptember óta sokat kopott. Nekem az én gyerekem az első.
Ma annyit tudott mondani az óvónő, hogy jaj, már úgyis csak ezen a heten vannak egy csoportban. Meg hogy beszéltem-e a szülőkkel, ami mind irrevelans abból a szempontból, hogy az ovinak kellene ezt megoldania. Milyen válasz már az intézményvezető részéről, hogy nem tud mit tenni, és nem ígérheti meg, hogy nem lesz baj?
A gyerek nem akart menni, azt mondta, kiabálni sem mer, mert akkor rá fognak szólni az óvónők.
Bevallom, nem az etikai része érdekel már, hanem hogy felfogja-e Peti, hogy ha üt, akkor kap. Nem mondom, hogy ez ideális, vagy jó. De milyen eszközt javasolnal, ami hatékony ebben a helyzetben?
Ezért mondom Neked, hogy de igen is az óvónők dolga lenne jobban rá figyelni.
Hidd el nem viccből írtam amit. Mi ezt a kört szintén lefutottuk csak nekem lányom van akit az első oviban bántott egy szintén viselkedés zavaros figyelemhiányos kisfiú. A lányom sem akart menni oviba már. Én is többször jeleztem. Az anyukát ráadásul ismerem. Egyedül nevelte a fiát, rengeteget dolgozott és a rokonok vigyáztak a gyerekre folyamat ahol nem voltak szabályok.
Ilyenkor nem csak a szülő dolga fejlesztésre vinni a gyermeket, hanem az óvónőknek oda figyelni. Hisz nekik ez a munkájuk, az ő felügyeleti idejük alatt ők felelnek a gyermekek testi lelki épségéért.
Hidd el ha csak valamelyik szülő nem viszi át gyermekét másik oviba, eltanácsolni nem tudják.. Abban az esetben lehetne máshova "kényszeríteni" ha az ovi nem integrált és a gyermek fogyatékos lenne, akkor is max neki való speciális ociba tudnák áthelyeztetni.
Az lemaradt, hogy mi ovit váltottunk.
10# voltam.
Egyszer összefogtak a szülők, akkor tették at másik csoportba (mintha ettől bármi változna), csakhogy az ügyeleti csoportban összevonták őket megint.
Irtó frusztrált vagyok.
Értem, de az ovonoknek hiába szóltam. Szólt nekik az igazgató is, annak az lett az eredménye, hogy az én fiamra lettek dühösek (nyilván ok is frusztráltak).
Mindent megértek, de elfogyott az empátiám mostanra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!