Egyetértesz azzal, hogy azonos nemű párok gyereket fogadhassanak örökbe? Egy ilyen családban is lehet boldog gyerekkora egy gyereknek?

"liberális gyökér, genetikai selejt, liberális hulladék, nyomorult lelkibeteg agymosott"

Nos, a teljesség igénye nélkül pár szép szösszenet azoktól az emberektől, akik különbnek gondolják magukat homoszexuális embernél.

Úgy-úgy fogadjatok csak ti örökbe (lehetőleg 16 éves kamaszlányokat, mert ugye nyíltan az a vágya a nagy mélymagyarkereszténynek), aztán legyetek magatokkal nagyon megelégedve, hogy micsoda kultúrát, és értékrendet adtok tovább a gyerekeiteknek a sok mocsokkal, ami szó szerint ömlik a szátokból.

Aki meg homoszexuálisok által nevelt felnőttel akar beszélni, az látogasson ki külföldre, olyan helyekre ahol nem agresszív gyűlölködő mélymagyarok élnek.

A válaszom pedig a konkrét kérdésre: nincs ellenvetésem azzzal, hogy azonos neműek fogadjanak örökbe, de NEM ebben az országban. Itt ahol apu, anyu már kicsi kortól azt veri a gyerekbe, hogy kell gyűlölködni. Valaki írta, hogy szívnák a vérét a gyereknek. Nos igen szívnák, mert otthonról ezt hozná a gyerek, ez a minta.

"Ha a biológia nem teszi lehetővé, akkor miért akarnak olyat, amit önön maguk képtelenek rá?"

Kérdezd meg ezt egy meddő pártól. Nem biztos, hogy zsebre teszed amit kapsz.

"A környezetemben eddig akárhány csonka családban felnőtt emberrel találkoztam mindnek volt valami defektje."

Elmész te a pi...csába. Megértem a nagymamakort, semmi defektem nem volt az életem során. Szép életem volt, karrierem, boldog házasságom, és soha nem küzdöttem önértékelési problemákkal, ami manapság annyira trendi.

Anyám és nagyanyám nevelt fel, és nem azért mert bármely szülőm "tett rá", hanem mert meghalt az édesapám kisgyerek koromban. Szégyelld magad.

"Mert manapság divat lett a válás."

Nem! Manapság lehetőséggé lett a válás. Lehetővé vált kilépni egy rossz kapcsolatból, és újrakezdeni, talán több sikerrel.

Tudod, apám is apa nélkül nőtt fel. Pedig annak idején nem volt divat a válás. Nagyapám csak simán lelépett, amikor apám 10 éves volt, aztán soha többé nem látta. És képzeld, sosem váltak el. Nagyanyám ugyan megtette volna, de a család nem egyezett bele, társadalmi bukásnak számított volna. 77 évesen halt meg férjes asszonyként, miközben 40 éve semmit nem tudott a férjéről.

És ő is beleszámít abba a statisztikába, amelyik aszongya, nagyanyáink korában nem volt divat a válás. De szép világ volt akkoriban, ugye?