Létezik, hogy 7,5 évesen derül ki, hogy autista a gyerek?

Az előző utalt az aspergerre, többek között erről is írtam itt a napokban. Ez szinte ugyanaz (sok kutató szinonimaként használja), mint a magasan funkcionáló autizmus; azaz az autizmus spektrum zavar enyhe foka.

Ezt nehéz felismerni, bár manapság gyakrabban sikerül már a szakemberek által, mint a múlt évszázadban. De manapság is a legtöbb aspie csak tizen-, vagy huszonévesen veszi észre önmagán, vagy akár 40 évesen, hogy ő apsergeres (azaz előbb, mint hogy szakemberhez kerülne).

És igen, sok aspie (aspergeres) egyes képességei, részképességei átlag feletti (és sokszor társul emellé átlagos, vagy átlag alatti képesség, részképességzavar is)

A probléma azonban az, amikor súlyosabb fokban autizmusban szenved egy gyermek, azaz Kanner szindrómás. Ez mindig jár értelmi fogyatékossággal is. Ez észre KELL vennie már laikusnak is legkésőbb 3 és fél évesen, míg egy átlagos pedagógus 2 és fél éveseknél már gyanút fog.

A kérdést tehát ketté kell bontani, bár erre már utaltam.

Kanneres autizmus m,vagy aspergeres? Nagyon nem mindegy.

Ha Kanneres, akkor a legtöbb laikus szülő is észreveszi már a 3-4 éves gyermekén.

Ha aspie, akkor nehéz gyanút fogni, bár egy átlagos pedag szakon végzett észre kell vegye azt is, a 3-4 éveseken legalábbis, h valami gyanús. mert kötelessége továbbirányítani a megfelelő szakemberhez a gyermeket.

"Nem mondta senki, hogy szerezzenek másoddiplomát. De ha jól tudom a pedagógusoknak 7 évente el kell menni 240 óra (a pontos óraszámban nem vagyok biztos) továbbképzésre. [...] Mondjuk ezeket én kötelezővé tenném minden tanárnak, ha már úgyis kell a továbbképzés."

Megint nem figyeltél arra, amiket a napokban írtam. Megint el kell, hogy ismételjem? Nem fogom, vissza lehet olvasni, most csak utalok rá:

Aki nem gyógypedes, hanem pl óvodapedagógus, vagy pl tanító stb egyetlen pedag diplomával,

KÉPESNEK KELL LENNIÜK felismerni (általában továbbképzés nélkül is!),

hogy az adott gyermek nem átlagos, pl sni, fogyatékkal él, akkor is ,ah az enyhe fok (ha nem is minden esetben fog gyanút, de többnyire képes rá a jó pedagógus).

De azt tessék megérteni, kérem tisztelettel, hogy léteznek halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, több enyhe fogyatékkal, sőt, több csoportban, osztályban előfordul több ilyen gyermek is. Ehhez már KEVÉS A TOVÁBBKÉPZÉSE a tanítónak, vagy az ovpedesnek!

Ébresztő!

Magyarán igen, számos formáját az enyhe fogyatéknak is fel KELL TUDNIA ismerni továbbképzés nélkül, vagy továbbképzést követően! De a halmozottat nem tudja ellátni, max felismerni és továbbirányítani.

(A középsúlyos fogyatékot meg -kis késéssel, de- a laikus szülő is felismeri. Akkor meg tessék lépni, szakemberhez fordulni, kideríteni a pontos diagnózist. De még ha egyes laikus szülők nem ismerik fel, akkor az óvodapedagógus, tanító felismeri. Ha nem, akkor ne ma pályára való! Ehhez felesleges a másoddiploma. Írtam viszont, h bizonyos esetekben kevés az egy diploma és a továbbképzés.

Miért olyan bonyolult ezt megérteni, kedves hozzászóló? (akit idéztem.)

Harmadszor tértem ki rá e kérdésnél. :)

Ha meg átlag pedagógus nem ismeri fel kellő időben az enyhe fogyatékot egy gyermek kapcsán, akkor meg nem a pályára való. Azzal mit tudunk mi kezdeni?

Teleportáljuk oda magunkat a kedves kérdező inkompetens pedagógusához és pofozzuk fel, vagy micsoda? :D

Magyarán a hülye pedagógussal nem tudunk mit csinálni, ki kell venni onnan a a gyereket, meg szakemberhez küldeni. Ja, hogy elkésett a szülő.

Sajnos ilyen az élet. Ezt hívják pechnek, kifogott egy nem odavaló pedagógust... Van, aki meg a svájci hitelt fogta ki. Tehát evvel nem lehet mit kezdeni, sokszor túl későn okul az ember pl h másik oviba, suliba kellett volna vinni a gyereket stb.

Én meg nem értek a téglákhoz, és ha hozzá nem értő kőművest hívtam ki, akkor... így jártam. Legközelebb körültekintőbb leszek, melyik kőművest hívom. Ezen túl mit tudunk tenni, kedves kérdező? Igen, létezik, hogy túl később derül ki, azért, mert nem oda való pedagógushoz járt a gyereked.

Hidd el, ha átlagosan jó pedagógushoz kerül egy gyermek, még ha nem is gyógyped, akkor is fel fogja ismerni időben a legtöbb enyhe fogyatékot, legalábbis gyanút fog, és továbbirányítja.

Így már vili mindenkinek, mire utalok? :) Bár ezeket harmadszor fejtem ki e kérdésnél. De még mindig akad értetlenkedő... Szerintem a kedves kérdező már érti, mit fejtegetek itt napok óta, de egyesek még mindig nem, a reagálásból jön le. Pedig ha laikusok idetévednek és mindezt olvassák, fontos, h megértsék a helyzetet, melyik pedagógustól mi várható el és mi nem. Továbbképzés ide, vagy oda.

Ha viszont halmozott fogyaték, vagy túl sok az enyhe fogyatékos, akkor nincs kapacitása pedagógusnak megoldani a szitut!! Ki kell küldeni gyógypedagógust!

Óvodákban szerintetek az óvodapedagógus végzi az alkalmankénti logopédiai munkát?? ÁLTALÁBAN NEM!

Hanem ki? Láss csodát: egy odarendelt logopédus...

Ez már NEM kompetenciája az óvodapedagógusnak, nem várható el, hogy logopédus (egyfajta gyógypedagógus) legyen egyúttal, mert ahhoz másoddiplomát kéne szereznie.

(Még mindig én vagyok, csak csendesen hozzáteszem azt is, hogy a másik véglet épp oly hiba. Pl amikor ha kell, ha nem, korai fejlesztésre küldik, mert túldiagnosztizálják a gyermeket, vagy tévesen, miközben, mondjuk, semmi baja. Többet árt a fejlesztés ilyenkor, mint használ! Tehát, átlag pedagógus nem eshet abba a hibába se, hogy vészmadárkodjon:

"jáááj, biztos azééé' fogja úgy a ceruzát a gyermek mert autista, jáááj!" - ez a másik véglet, ilyenből is van jó pár, sajnos...)

Szerintem te nem érted 42-es. Az eredeti kérdés az volt, hogy hogy lehet az, hogy 7,5 évesen veszik észre, hogy a gyerek autista? Erre a válasz az az, hogy úgy lehetséges, hogy enyhe fokú az autizmusa, és nem biztos, hogy a szülők nem foglalkoztak vele, hanem azért lehet, mert bizakodtak benne, hogy a furcsaságait kinövi.

Ezek után jöttetek azzal, hogy micsoda felelőtlen szülők, mert a gyerek lemaradt egy csomó fejlesztésről. Erre leírtuk, hogy Magyarországon nem maradt le semmiről, mivel hiába is viszi el a gyereket a szülő kivizsgáltatni, nem sokat fognak vele csinálni, és amúgy meg az ilyen gyerekeket integrálni kell. Erre jöttök felháborodva, hogy a hétköznapi átlag pedagógusnak nem kell tudni integrálni az ilyen gyerekeket.

És én vagyok értetlen?! Ismét leírom, hogy amennyiben a Szakértői Bizottság integrálhatónak ítéli meg a kisgyereket, akkor a hétköznapi pedagógusnak igenis mindent meg kell tennie, hogy a gyermek be tudjon illeszkedni a közösségbe, a többi nem speciális igényű gyerek közé. Nem védekezhet azzal, hogy a gyerek autista, én ezt nem tanultam, nem kell tudnom kezelni. Nem arról van szó, hogy egy halmozottan hátrányos, szellemi fogyatékos, önellátásra képtelen gyereket integráljon a pedagógus, hanem arról, hogy a pszichiáterek, gyógypedagógusok és pszichológusok által kivizsgált és integrálásra alkalmas kisgyereket illesszen be egy normál közösségbe!

Ezt kéne már felfogni, de sokan erre képtelenek, mert még egy sima figyelemzavaros kisgyerek esetében is azzal jön a legtöbb pedagógus, hogy jaj, hát miért nem viszed speciális iskolába?! Mert, hogy nincs ebben az országban, és a befogadó intézmények kutya kötelessége mindent megtenni a gyerek sikereiért. Akkor is, ha a tanárnak utána kell járnia, és a szabadidejében olvasni a témáról, igen akkor is. És akkor is, ha alul van fizetve.

Sok szakmában van ez így, utána kell járni, meg kell tanulni, és nem fizetnek agyon. Ez van. Ha nem tetszik, el lehet menni betanított munkára a soron, ahhoz nem kell nagyon utánajárni a dolgoknak, kb. 10 perc alatt betanítanak. És igen, lehet, hogy többet is fogsz keresni vele...

"Erre jöttök felháborodva, hogy a hétköznapi átlag pedagógusnak nem kell tudni integrálni az ilyen gyerekeket.

És én vagyok értetlen?!"

Igen, negyedszer is írtam, hogy te vagy értetlen, és negyedszer se figyeltél, miután negyedszer is kifejtettem, mire gondolok.

Mégpedig sok mindent hasonlóan látunk eleve. de csak hajtogatod magad. :) (Bár egymaga az integrációra

nem képes a nem-gyógypedes, ezt azért tartsuk szem előtt.)

Én megértelek, ha figyelemzavaros vagy (figyelemzavaros volnál?),

máskülönben nem értem, miért nem tudsz negyedszerre se szöveget értelmezni.

Ismételjek egy vázlatpontot arról, hogy amit négyszer fejtettem ki?

Íme:

Egy átlag pedagógus képes kell legyen minimum gyanút felismerni a lehetséges fogyatékról (kivéve persze, ha határeseti, és kivéve, ha életkorilag még nem mutatható ki).

A másik, amit többször ismételtem, hogy segíteni csak részben tud az átlagpedagógus abban, ami a gyógypedagógus dolga, de az integrálásban részt tud venni hatékonyan, segítőleg a valamire való "átlag" pedagógus is.

Ha meg nem, az őt minősíti.

Igazán csak vázlatként ismétlem most magam 5-ödszörre. Így se vagyok érthető még mindig, számodra? :)

És még annyi, ezt is kb 5-ödszörre írom: továbbképzés NÉLKÜL IS képes kell legyen hatékonyan segítenie az integrálható gyermeket egy pedagógusnak akkor is ,ha nem gyógypedagógus az illető. (Viszont kell kapnia biz.időközönként gyógypedagógust is.)

Szóval nem biztos, hogy határeseti a kérdező gyermeke és netán ezért nem tudták időben diagnosztizálni, hanem az is gyakori eset ilyenkor, hogy az "átlag pedagógus"

nem a szakmájába való! Hiszen minimum gyanút kellet volna fognia a gyermek rendellenességéről, sőt, segítenie is kell tudni őt!

(Tapasztalatból írom, de nem fogom hatodszorra is ismételni magam, kivételt tettem e kérdésnél.)

Köszönöm kedves utolsó, hogy végre valaki más is leírta a véleményét. Én már eldöntöttem, hogy nem folytatom a vitát, aki úgy döntött, hogy nem óhajt foglalkozni (szerinte) fogyatékos gyerekkel, azt nem lehet meggyőzni. Láttam ilyet élőben is, a fiam ex-osztályfőnöke pont ugyanezt hajtogatta. Talán pont te vagy az?!

A fogyatékos gyerek menjen a fogyatékos iskolába, de az integrálható gyermek, aki amúgy nem fogyatékos, csak nehézségei vannak, az meg járjon integrált iskolába. És amelyik pedagógusnak ez meg nem tetszik, az meg ne tanítson integráló/befogadó iskolában.

Szöveget értelmezni tudok, és részemről a vita le van zárva. Nem vagy a pályára való, és ennyi.

Nem tudsz szöveget értelmezni. Idézlek: "nem óhajt foglalkozni (szerinte) fogyatékos gyerekkel". És te vele azonosítasz... Meglepő...

Én viszont foglalkoztam enyhe fogyatékkal élő gyerekekkel is, valamint ha az óvodában a 25+ gyerek mellé gyógypedagógus is van, akkor vele együttműködve megoldható a középsúlyos fogyatékkal élő néhány, csoportba integrált gyermek is.

(És sokadszorra írom, hogy ez továbbképzés nélkül is működik, ha jó érzékű a pedagógus, persze ettől még hasznos a továbbképzés is.) Hetedszerre nem fogom ismételni magam. Kész.

Leírtam hatodszorra is.

Diszlexiás is tetszik lenni?

Nem értelek...

Ha azt írom, fehér, akképp idézel engem, hogy "feketét mondtam"...