Kinek mennyi boldogságot jelent a gyereke? Ha skálázni lehetne 1-10 ig mit mondanál?

Hol így, hol úgy. A legutáltabb szó az anya számomra. Én azt szoktam mondani gyerektelen ismerőseimnek, annyira mélységesen ne bánjátok, hogy nincs. Én is ezt gondolom amit a férjed, ha tudom mit vállalok, nem vállalnám újra. Ráadásul kevés megértésre találsz, mert 10ből 9nek rózsaszín leányálom az egész és 10ből 9 anyukának kitünő tanuló a gyereke, mindent önállóan csinál, iskola+3 sport+ zene+nyelv, reggel beágyaz, öltözik első szóra megcsinál mindent, önálló és soha még egy rossz pillanat sincs, soha nem beteg és soha nem kapott még antibiotikumot.

Bár múltkor panaszkodtam 12 éves fiamnak, hogy nekem miért nem ilyen gyerek meg élet jutott, mikor tizedszer odamenve is még mindig az első szó volt leírva a háziból, azt mondta, anya mondani bármit lehet, hazudnak egyértelmű. Hazudj te is. Szóval ha megfogadom a tanácsát 10-es skálán 12 a boldogságfaktor és hatalmas öröm a gyerek. Kicsit sem önfeláldozás és teher vagy mókuskerék nekem.

Mi a fene van a mai gyerekekkel hogy nem tudják magukat elfoglalni, meg hogy ennyire nincs fantáziájuk? Egyre több helyről hallom, hogy 6-8-10 évesek bújnak az anyjuk valagába mert unatkoznak. Azért ennyi idősen legyen már akkora önállósága a gyereknek hogy egyedül eljátszik. Mikor Én 8 voltam, öcsém 6 fogtuk magunkat fél napokat átlegóztunk, társasoztunk, fociztunk a kertben vagy bunker építőset játszottunk, áthívtuk a szomszédot stb. Anyánk nem foglalkozott velünk, neki épp elég volt akkor a kisebbik öcsénk.

Vegyél olyan játékokat a gyerekeknek ami lefoglalja az agyukat, lego, fémépítő, csöves építő.

Emlékszem, mikor pici voltam, kérdezgették a szüleimet, hogy mikor lesz kistestvér (aminek én akkor nagyon örültem volna). Szüleim egymás szavába vágva közölték, hogy "ha ilyen a kölök, nem kell több!".

Úgy tudom, egyszer véletlenül majdnem lett tesóm, de elvetették. Az osztálytársaimat elnézve nem hiszem, hogy rossz gyerek voltam, tanulmányban, szorgalomban, magatartásban amolyan közepes. Bár párszor tényleg balul sültek el a dolgok, és velem "mindig történt valami"... állítólag egyszer okoztam csak örömet: amikor megcsináltak, és azt is csak apámnak.