Hány éves volt a gyereketek, amikor először mertétek legalább 1 órán át egyedül, felügyelet nélkül otthon hagyni?

Anyukám is egyedül járt a boltba 3 évesen. El is csalta magával egy pedofil, mert akármilyen furcsa, 60 évvel ezelőtt is létezett olyan. Őt megmentette egy jarókelő, de a szülei feljelentést tettek, jártak is a bíróságra, és kiderült, hogy nem egy áldozata volt annak az embernek.

Nem volt régen se "más világ", hanem pont az ilyesmi miatt a mai szülők tudatosabbak, mint régen. Én sem járkáltam már ovis koromban felügyelet nélkül az utcán.

Azt ugye tudja itt minden, kiskorú gondatlan veszélyeztetése bűncselekményét elkövető, kisgyerekét egyedül hagyó szülő, hogy mennyire végtelenül hálásnak kellene lenni az égieknek, hogy akkora mázlisták, hogy a gyerekük még nem halt/sérült meg a magára hagyott helyzetekben?

Ugyanis ez egyedül a mázlinak köszönhető, semmi másnak, ne áltassátok magatokat olyan nyilvánvaló hazugságokkal, melyek biológiai képtelenségek!

Biológiai tény, hogy a 3-5-7 éves gyerekeknek még messze nem fejlődött ki a veszélyérzeti vagy a felelősségválási központjuk az agyukban.

Tehát hazudhatjátok magatoknak tovább, hogy micsoda mintaszülők vagytok, okos, békebeli gyerkekkel, holott egyszerűen csak a kiskorú gondatlan veszélyeztetése bűncselekményt követitek el.

És hatalmas mázlisták vagytok, hogy még (!) nem történt végzetes baj.

31

Anyádéknak is hatalmas mázlijuk volt, hogy sem el nem ütött egy autó, sem meg nem támadott egy kóbor kutya, sem nem rabolt el egy pedofil erőszaktevő, esetleg egy gyerekkereskedő banda. Akkor nem itt osztanád a káros és veszélyes hülyeségeket, hanem mondjuk egy szerb család gyerekeként nevelkedtél volna fel.

Ha mázlid van és nem drogoznak be, gyerekprostinak.

És te még ezt hirdeted, mint követendő példa?

Nagyjából 7-8 éves voltam amikor huzamosabb időre otthon maradtam, ez volt az az időszak is amikor egyedül mentem iskolába. Az akkori általános iskola egy jó 100 méterre volt a lakástól, szóval nem volt messze:)

Szerintem nem szabad elengedni, vagy otthon hagyni hosszabb időre a kicsi gyerekeket. Az utcán megtámadhatja egy kóbor kutya, pedofilok, elrabolják, autó elüti vagy minden egyéb:/ Otthon hagyni úgy, hogy ha pár óránként valaki ránéz, hogy jól van-e, nincsen semmi gond. Nyílván nem fogyatékos, hanem egy gyerek - a veszélyhelyzeteket máshogyan mérik fel, lehet hogy pánikba esik, és nem tud kitől segítséget kérni. A hirtelen balesetek még egy felnőttet is meg tudnak lepni néha, egy gyereket meg még jobban (áramszünet, tűz, szivárgó szénmonoxid). Egyszóval veszélyes. Ha megbízható a gyerek, és fejlettebb a korosztályánál akkor is. Jobb félni mint megijedni. Nem hülyének nézzük a gyereket, csak szimplán aggódunk és elővigyázatosak vagyunk.

7 éves voltam amikor először otthon hagytak egyedül egy fél órára. 8 éves voltam amikor más ilyen esti órákban is 1-2 órára otthon hagytak, telefonnal hogy ha van valami tudjak szólni ( este hat és nyolc között kb.) Kisváros. Soha nem történt semmi baj. Egyáltalán nem magamat akarom fényezni semmi ilyesmiről szó sincs de egyáltalán nem mondhatnám felelőtlennek a szüleimet és nyilván ha azt látják hogy nem vagyok akkor anno koromhoz képest kellően érett a dologhoz, nem hagynak ott.

Nem leszólni akarom a mai szülőket (merthogy még nincs gyerekem) de valahogy azért régebben a gyerekek önállóbbak voltak. Pedig nem vagyok öreg. 33N

"koromhoz képest kellően érett..."

Szerintem ez hülyeség. Akármilyen érett egy kis elsős, akkor is csak egy 6-7 éves GYEREK. Ez ennyi. Emlékeid sem nagyon vannak ilyen idős korodból, nemhogy kritikus gondolkodásod, vagy indoklás, hogy mit-MIÉRT csináltál. Fogod és kitalálod, hogy főzöl valamit, vagy kinyitod az ablakot, vagy csak úgy rád jön,hogy megnézed, mi van a szekrény felső részén és ennyi. Pár óránként ránézni egy hatévesre annyit tesz, hogy lesz, aki hívja a mentőt, ha már baja esett.

Támogatom azokat, akik szerint ezt megúszni csak mázli kérdése és nem felelős szülőség.