Ajándékok helyett élményeket a gyereknek, szerintetek jó ötlet?
Egy anyukás oldalon olvastam pár hete egy posztot. A nőnek 3 gyereke van, és azt írta, hogy náluk a családban nem szokás az ajándékozás. Sem karácsonyra, sem szülinapra nem kapnak a gyereket tárgyi ajándékokat. Ehelyett ezeken a napokon együtt a család, és mindig valami közös programot csinálnak. Állatkert, élményfürdő, kirándulás, gyerekeknek szóló rendezvények stb. És persze mindig meglepetés, a gyerekek nem tudják előre, hogy mi lesz. Szerinte ez sokkal jobb, mintha egy rakás játékot kapnának, mert így a gyerekek nem azért várják ezeket az ünnepeket, hogy vajon mit kapnak, hanem az együtt töltött idő, az új "kalandok" miatt.
Megmondom őszintén, nekem nagyon szimpatikus ez a hozzáállás. A mi lányunk 14 hós, és mi is eldöntöttük a férjemmel, hogy ezután ezt fogjuk csinálni. Szerintem így sokkal tartalmasabb gyerekkort tudunk neki biztosítani, mintha lenne ugyan rengeteg játéka, de alig lennének emlékezetes pillanatai.
Nektek mi a véleményetek erről? Követnétek ezt a példát, és miért? Ha nem, miért nem?
Szomorú, amit írtál a férjedről. Kicsit olyan, mintha az apukát akarnád rávenni, hogy legalább ünnepek alatt foglalkozzon a gyerekkel.
Az én férjem is 7-ből 6 napot dolgozik. Ettől függetlenül az élményeket biztosítjuk neki. Van hogy én viszem, addig apa nyugiban tud pihenni, de ettől függetlenül együtt is eljutunk havonta 1× közös programra.
Nem kell az együtt töltött időt sem túlmosztifikálni. Egy közös autószerelés vagy tömítés csere is hatalmas élmény a gyerekeknek.
Játékból peig nem kaphat meg mindent. Nem akarok neki mindent megvenni (meg nem is tudnék, mert egy 10 perces reklámblokk alatt fél milláért is tudna játékot választani), mert akkor nem is becsülné meg őket.
Nem szeretem a végleteket, hogy vagy élmény vagy ajándék. Szokott vegyesen lenni. Az állatkert nem különleges nálunk, sokszor megyünk. Most pl igyekszem az ajándékokat olyan irányba terelni, ami hasznosabb (pl társasjáték, amivel együtt tudunk játszani), nem a huszadik autó, ami bekerül a fiókba. De azért a fiam kívánhat is valamit, szóval nem én döntöm el, mit kap.
Nekem is olyan érzésem van arról, amit leírtál, mintha így a gyerekednek az apja lenne az ajándék, hogy végre 1-1 kitűntetett napon, nem csak félgőzzel foglalkozik vele, mert muszáj.
A te dolgod, de biztos ezt az üzenetet akarod közvetíteni, hogy "nézd, lányom, születésnapod van, apa ma feláll a kanapéról"?
Szép és jó a közös élmény, szerintem vegyesen kell belőle adni, és nem valami alapdologra ráfogni, hogy az most különleges. A nyaralást sem úgy adjuk el, hogy fiam, ezt most te kaptad, hanem része a közös életünknek.
Őszintén megmondom, hogy eléggé elgondolkodtatóak, és elbizonytalanítóak voltak a válaszaitok.
Nekünk ő az első gyerek, ezért még nincs tapasztalatunk abban, hogy egy nagyobb gyerek hogy "működik", minek örül, minek nem, hogy fogja fel a dolgokat, ezért e téren még csak tervezgetni tudunk.
Könnyen lehet, hogy végül teljesen másképp alakul, mint ahogy azt most gondoljuk.
A férjemről annyit, hogy egyáltalán szándékosan "hanyagolja el" a gyereket, csak mivel alig van itthon, nem tud vele lenni sokat. De ez 2 év múlva változni fog, addigra lejár a hitelünk, és már nem kell ennyire sokat güriznie, meg persze addigra én is visszamegyek dolgozni. De ez már nem ide tartozik.
Jelenleg viszont az a helyzet sajnos, hogy sokkal "könnyebb" megvenni egy játékot a gyereknek, mint összehozni egy élménydús családi programot, ahol mindenki jól érzi magát. És itt most nem ilyenekre gondolok, hogy kimegyünk a kertbe leveleket gereblyézni, vagy elsétálunk a szomszéd erdőbe, hanem hogy elmegyünk valahová messzire több napra, és új helyeket fedezünk fel. Ez az, ami nálunk most még elég ritkán jön össze, de igyekszünk legalább ünnepekkor összehozni valamit.
egy 14 hónaposnak még jó ideig nincs is szüksége ilyesfajta "élményre". A kirándulás, állatkert, fürdő a szülők öröme, a gyerek csak ott van, és bár lehet, hogy élvezi, ugyanúgy élvezné a szomszéd macskáját és a kád oldalára tapasztott fürdőjátékot is.
Még évek múlva jut csak el odáig, hogy egy vadaspark vagy egy vidámpark, kilátó, stb élmény maradjon neki.
Nem jó irány azt kommunikálni, hogy ajándék, ha együtt lehet a család! Ha az az ajándék, akkor régen rossz felé haladtok.
Most még kicsi, nyugodtan lehet a karácsonyi ajándék magatoknak egy welness hétvége valami bababarát helyen, de a gyerek igenis kapjon tárgyi ajándékot. Jövőre hogy gondoltad, amikor majd már _kér_ a Jézuskától/angyalkától ajándékot? Mondod neki, hogy ááá, nem hoz kisvonatot, mert csak belépői vannak?
Élmény-ajándék annak való, aki valóban meg tudja élni. Nagyobb gyereknek, felnőttnek. Egy kisgyerek (még jó sokáig) a pillanatnak örül, hogy kapott valamit. Még akkor is, ha 2 nap múlva a vágyott játék már nem lesz érdekes, akkor amikor megkapja neki az egész világot jelenti. Az nem ajándék, hogy _majd_ elmegyünk valahova, ha apa is ráér.
Kérdező, érthető a reagálásod, hiszen kicsi a gyereked. De ha visszaolvasod amit írtál ide , annyira szívfacsaró olvasni, hogy a gyerekednek az lesz a születésnapi ajándék, hogy szeditek a levelet közösen a kertben? Annyira kevés ünnep van az évben, karácsony l, születésnap , legalább ez legyen már a gyereknek a Varázs, az öröm, hogy , várja , hogy mit fog kapni.
Te is voltál gyerek, nem emlékszel, hogy örültél annak amit kaptál karácsonyra? Az maradt meg jobban, vagy mondjuk az amikor elmentetek hárman a játszótérre?
Egyébként meg majd meglátod mennyire örül egy gyerek az ajándéknak.
Mondok egy személyes példát, épp ezen a hétvégén volt, a fiam 3,5 éves, már hónapok óta mondja , hogy szeretne egy karórát magának ugye látja, hogy én is mindig veszem fel , szinte minden nap elmondta amikor vettem fel , hogy neki is vegyünk órát, és amikor elmentünk egy kirakat előtt ahol meglátott egy órát mondta , hogy ez pont jó lesz neki. Annyira vágyott rá , úgy voltam vele karácsonyra kap. Erre most hétvégén elmentünk egy bevásárlóközpontba , ahol teljesen véletlen a játékoknál a kezembe akadt egy kis karóra , persze megvettem neki aztán mikor kimentünk , odaadtam , hát azt az örömöt, sosem felejtem el , ugrándozott örömében hogy végre neki is van órája, persze azonnal felvette és le sem veszi azóta. Na már most ezt egy kisgyereknél nem fogják pótolni az, hogy kozosen szeditek a leveleket, majd meglátod.
35
Ebben az esetben nem várnék még két évet, és nézném el, hogy a férjem annyit gürizik, amit te leírtál, hanem visszamennék dolgozni nemsokára, s így sokkal több közös programot tudtok csinálni a hétköznapokban, és szervesen együttműködni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!