Mitől van ez? Mai eset. Sétáltam a gyerekeimmel 2,5 5 évesek, szembe jött egy 3 és egy 5 év forma kisgyerek.

Tényleg elfogadhatatlan viselkedés ez. A lánymmal is volt ilyen, 16 hós volt kb, mikor egy 2,5 év körüli kisfiúhoz odament (uh-ra vártunk a kórházban), szeretett volna ismerkedni, a kisfiú meg nagy lendülettel fellökte amint elérte. Nem esett el szerencsére, mert elkaptam, de megijedt és én is. Aztán az ölembe vettem, a gyereket elvitte az apuka, akinek nem igazán fogadott szót a gyerek, mert az mindent ráhagyott, az anya meg hiába csitította a fiucskát. Még úgy is lökdösni akarta a lányom,hogy az ölemben volt. Le kellett fogni az anyjának.

Féltem, hogy őszinte legyek. Alig vártam hogy sorra kerüljenek.

Tedd üvegbúra alá,akkor nem fog konfrontálódni senki gyerekével.

A legnagyobb butaság,hogy azt gondolod nem kell megtanítani visszaütni.Az oviban az első héten úgy megverik,hogy leshetsz.Aztán meg csodálkozol,hogy miért sír minden nap amikor otthagyod.Ne nevelj belőle nyámnyila gyereket,főleg ha fiú!

És még mielőtt az a vád érne,hogy biztos ökrök a gyermekeim,ki kell ábrándítsak mindenkit.Nem verekednek,nem káromkodnak,nem irigyek,és nem csúfolnak másokat,mert ezekért harapok.De igenis meg kell tudniuk megvédeni magukat.Ez sajna saját tapasztalat.

És "úristen,úristen" milyen dolog már a részedről,egy megnyilvánulásból megítélni egy szülőt,és egy kisgyermeket akiket nem ismersz?!Pláne egy 2,5 éveset.Majd ha egyszer hisztizni kezd a gyereked a boltban,vagy valami más miatt kellemetlen helyzetbe hoz,akkor jusson eszedbe,hogy a körülötted lévő emberek,pont ezt gondolják rólad,amit most te másokról.Úristen,úristen,hogy neveli ez a lökött nő azt a gyereket!

Tökéletes gyerek nincs,mert ugye tökéletes felnőtt sincs.Sem az én gyerekeim,sem a szomszédé,még a tiéd sem az.

Nagyon helyes,keresd hasonló gondolkodásúak társaságát,mert a gyermekednek kelleni fog némi társaság a szocializálódáshoz.

Sok olyan olyan szülő van akik meg az olyan szülőktől,és gyerkőceiktől kapnak agylövést,mint te.

Közéjük tartozom én is.Egymás társaságát keressük,és nem ugrunk a másik torkának,pláne nem verdessük ki a fogát,ha a másik gyerkőce beleiszik az innivalónkba,vagy beleszórja a homokot a hajába,ne adj isten indulatból fellöki.Tudjuk,hogy nem érdemes ezen rágódni,mert 5 perc múlva kibékülnek,a társaság meg kell a gyereknek.

Sőt még odáig is elmegyünk,hogy megkérdezzük a másikat hogyan fegyelmez,mi hatásos,mi nem,esetleg tanácsot adunk,mert kíváncsiak vagyunk egymás véleményére.

Arra gondoltál-e,hogy lehet,hogy az a kisfiú,aki meglökte a lányod talán oxigénhiánnyal született,epilepsziás,hyperaktiv,autista,stb,stb...

Talán a szülei bele vannak fásulva a nevelésébe,ezért nem szóltak rá.Esetleg válófélben vannak,stb,stb...

Néha láss tovább az orrodnál,és a saját gyermekeidnél.

Na akkor most szépen,és a kérdésre is választ kapsz..

A kisgyermekek egyik önkifejezési módja az agresszió.Gyakran élnek vele,mert így vezetik le a bennük hirtelen támadt belső feszültséget,amit ha nem vezetnek le felhalmozódva szorongáshoz,majd hosszabb távon szorongásos betegségekhez vezet.

Pl:éjszakai bevizelés,tanulási nehézségek,stb..

09:02-es vagyok. Igen, anyuka rászólt a gyerekre, de nem hallgatott rá. Azzal magyarázta, hogy a szomszéd gyerek, aki 5 éves, nagyon agresszív, attól látta egyszer hogy valakit fellökött, és azt utánozza. Nem tudja leszoktatni. El is hiszem, mert az apa nem igazán állt mellé ebben a helyzetben. Elfogadtam, ült az ölemben a gyerek, én mosolyogtam anyukára, gyerekre, de nem mertem letenni a lányomat, mert a fiúcska állandóan kacsingatott így is felé. (én sem akarom üvegbúra alatt nevelni a lányom, de hát 16 hós volt akkor, most 19 hós, de most sem hagynám. Nem érti az ilyen viselkedést, és én sem bíztatom arra hogy üssön vissza. Az nem megoldás. Erőszak csak erőszakot szül.)

Szóval ott szerintem apuka viselkedése, "nevelése" volt a gond, nem anyukáé. Vagyis az hogy az apa nem állt az anya mellé a fegyelmezésben. És ez még a férjemnek is feltűnt! Mindennek van oka.

Nálunk sem lesz egyszerű a helyzet. Két hónap múlva jönnek az ikrek (28 hetes vagyok), akkor 21 hós lesz a lányom. Igenis nevelni kell az ekkora gyerekeket is, gyerekek ők, nem állatok, nem buták. Mindent megértenek, nagyon okosak. El kell érni, és úgy kell nevelni őket, hogy tiszteljenek, szeressenek, és mi őket ugyanúgy.

Elsősorban nem a gyereket kell elővenni, hogy ő miért agresszív, a szülőket kell megnézni, a nevelést, a környezetüket.