Normális hogy mindig én kelek a 2 éves kislányunkhoz ha sír? Feleségem meg sem hallja.

akkor most egálban vagytok.

azért ez a "de én dolgozom" kicsit bicskanyitogató egy anyának, aki szintén dolgozik, mert egészt nap a gyereknek ugrál, kiszolgálja, szórakoztatja, és még kaja és rend is legyen a lakásban...

Valószínűleg mélyen alszik. Neki is lehetnek fárasztóak a napjai, attól még, hogy ő "nem dolgozik". Vagy csak egyszerűen tudja (még álmában is), hogy te úgyis felkelsz a kislányhoz, ezért nem ébred fel.

Nálam is voltak olyan időszakok, amikor nagyon kínkeservesen keltem fel éjjel, de én tudtam, hogy más nem fog. A férjem egyszer sem kelt fel a gyerekekhez, igaz, nem is vártam el. De néha azért jólesett volna.

Tényleg az lenne a legjobb, ha megbeszélnétek, és mondjuk minden 2. alkalommal felébresztenéd.

Egyébként pedig, ami jelenleg nyűgnek tűnik, arról később kiderülhet, hogy milyen jó is tud lenni. Arra gondolok, hogy a kislányod úgy nő fel, hogy ösztönösen tudja, nem csak anyára, hanem apára is számíthat, hogy hozzá is bizalommal fordulhat, ha valami baja van. Minden tiszteletem azoké az apáké, akik nem húzzák ki magukat minden, a gyerekkel kapcsolatos teendő alól. Ezen mindenki nyer: nem csak az anya, a gyerek és az apa is.

Nálunk a férjem ilyen tipus. Megsem hallja ha alszik :)

Mindig én megyek hozzájuk,én is dolgozom 8orában 4 honapos koruk ota, cserébe ö fürdet, vacsiztat.

Beszéljetek rola, osszátok be a dolgokat.

Soha nem kelt fel a férjem a 2 gyerekemhez. Soha. Ő is mindig azzal magyarázta, hogy ő dolgozik. Igen ám de én jobban ki voltam merülve, attól hogy csak a gyerekkel vagyok otthon. Szívesebben dolgoztam volna helyette elhiheted! Annyira cseréltem volna vele néha. Nagyon kemény. Ráadásul kis korkulombseggel születtek a fiaim. Mire a nagy 2 évesen átaludta az éjszakát született a kicsi. Nagyon kemény volt. Nagyon jó lett volna ha felkel hozzájuk neha napján. Na persze nem amíg szoptak de utána jó lett volna.

Nem tudlak sajnálni kérdező. Szerintem is besegíthetsz ennyiben a feleségednek.

Előbb utóbb jobb lesz.

Ha ennyire zavar a dolog a gyerek ágyát húzd teljesen magad mellé így még fel sem kell kelni hozzá. Lehet elég lesz neki a közelséged és fel sem kel. Lehet 1 kicsit simogatod és vissza is alszik. Én ezt csináltam nálunk bevált.

"Minden második alkalommal szólj neki, hogy most ő megy"

de komolyan, ennek mi értelme? Csak hogy érezze a másik is a törődést? Nem elég, ha egyik szülő nem alszik? Minek felébreszteni a másikat is? (tudom, persze. dögöljön a szomszéd tehete is)

#28

De, elég, ha csak az egyik nem alszik. Csak vágod, azért ne mindig ugyanaz ne aludjon... Az, hogy az ember felébred, nem egyenértékű azzal, hogy fel is kel és megy a másik szobába.

Látszik, sok az önfeláldozó anyuka mártírszerepben, mert a társadalom ezt rájuk erőlteti. Én nem állok be a sorba...