Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Miért ekkora gond, hogy a...

Miért ekkora gond, hogy a kislányom picit lassabban csúszdázik, miért nem foglalkozik mindenki inkább a saját gyerekével?

Figyelt kérdés
2 éves a kislányom. Van, amikor úgy mászik és csúszik a cúszdán mint a szélvész, máskor inkább elnézeget és vár esetleg pár másodpercet , mielőtt lecsúszik (lehet hogy élvezi hogy magasan ülhet). Szerintem a gyerekek nagy része így tesz. Amikor már látom, hogy jönnének utána akkor mindig szólok neki, hogy csússzon mert más is szeretne. Volt, hogy nem fogadott szót és már ketten álltak mögötte akkor fogtam és levettem a csúszdáról. De azt nem várom el tőle, hogy ahogy felmászik, már azonnal csússzon. Van amikor így alakul, van amikor tényleg vár pár másodpercet. Viszont múltkor egy játszóházban az egyik anyuka fogta és lecsúsztatta a csúszdán a lányomat. Eléggé felháborodtam. NEm szóltam neki, de megvolt a véleményem. Ráadásul akkor pont tényleg nem volt túl lassú csak mögötte jött a nő gyereke és hát ő nem tud várni ugye. Csak az én lányom. Neki is kell várni, mi is sokszor várunk. Ma meg a játszótéren egy öregasszony szólt rá, hogy na csússzál már más is akar. Az unokáját utána "na fejezzük most már be ezt a csúszdázást" felkiáltással el is vonszolta onnét (kettőt csúszhatott a gyerek, mentek is rögtön haza pedig kb tíz perce érkeztek). Legszívesebben beszóltam volna neki, hogy hova siet mama?? Csak engem még nem így neveltek, hogy idegeneknek beszólogassak. Tényleg ekkora baj ez? Foglalkozzon szerintem mindenki a saját gyerekével vagy unokájával , és akkor szóljon be ha valami veszélyes dolog történik. Nem??
2017. jún. 20. 12:19
1 2 3 4
 31/34 anonim ***** válasza:
0%

Hátha még lecsúszdáztató figyeli a kérdést.


A lecsúszdáztatás azért baj, mert lehet, hogy a gyerek nem bambul, hanem fél és bátorságot gyűjt. Ha ilyen helyzetben nem hagyják, hogy bátor legyen, akkor nem lesz az. Az én 3 évesem a fedett csőcsúszdán csak velem mer csúszni. Leül, próbálgatja, mikor nincs ott más, de mindig oldalt jön le. Ha valaki lelökné hátulról, vagy a tiltakozása ellenére lecsúszdáztatná eszméletlen mérges lennék. Rákényszerítenék a gyerek valamire, amitől fél.


Az ugrik be, mikor én félek felnőttként a póktól, mindenki tudja, hogy nincs miért, én is, mégis félek tőle. Egyszer odaérintette az egyik exem a kezem. Iszonyatosan rossz, kiszolgáltatott érzés volt, a mai napig rossz érzésem van tőle.


Ilyen helyzetbe hozni egy gyereket, rákényszeríteni arra testi kényszerrel, amitől tart, vagy amiben nem biztos, abszolút az empátia hiányára utal. Arról nem is beszélve, hogy mit tanítasz a sajátodnak? Hogy ér lelökni a kisebbet, rávenni arra, amit nem akar?


Szólni kell a kicsinek, hogyha nem csúszik, álljon félre, esetleg megkérdezni, hogy megadd e a kezdőlökést. Felnőttek vagyunk, nyissuk ki a szánkat, mielőtt cselekszünk.

2017. jún. 21. 06:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/34 anonim ***** válasza:
100%
Mindenkinek a saját gyerekével kellene foglalkozi, mint ahogy a kérdésben szerepel. Anyukának kellett volna megoldani a helyzetet. Ha ő ott flegmázik karnyújtásnyira, mint ahogy írta, akkor lehet hogy a másik szülő fogja megoldani a helyzetet. Talán nem helyesen, de anyukának is lett volna lehetősége rendezni a dolgokat. De ő arra vár, hogy más megoldja, ráadásul egy másik gyerek. Ha a szülő reakciója nem tetszik, a gyereké sem lenne jobb, akkor meg azon problémázna. Sehol nem jellemző, hogy türelmetlenkednek a kicsikkel, biztosra veszem, hogy nem 5-10 mp-ekről volt szó, ha több helyen is problémát okozott.
2017. jún. 21. 07:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/34 piroska és a farkas ***** válasza:
100%
Ha az én kislányomból indulok ki, akkor ez valóban 5-10 mp, de annak a gyereknek, aki már eleve az enyém nyakába lihegve , törtet fel, többnek tűnik. Én továbbra is úgy gondolom, h nem lesz káruk abból, ha megtanulnak alkalmazkodni. Amíg az enyém volt kicsi, simán engedtem a nagyobbaknak, h mellette felfutva kielőzzék. Azért írom, h emgedtem, mert volt, aki kérdőn rámnézett, nagyobbacska gyerek, annak mondtam, h az enyém még pici, lassabb, menj elé nyugodtan. Mikor viszont a kicsi a tetejére ért, eleve lassabban ült le, körülnézett, olyankor, ha ez csak.pár mp volt, nem szóltam rá, és úgy gondolom, a mögötte várakozó gyerek is lelki sérülés nélkül megúszta. Amit én nem szeretek az az, ha nagyobb, 5 év körüli beül a csúszda tetejére, kufejezetten azzal a szándékkal, h a többiek ne csúszhassanak. Na az ilyen gyereknek.gond nélkül mondom, h engedje a többieket, hamár a szülője mondjul nekünk háttal cseveg, mert egy ekkora gyerekre szerinte már nem kell figyelni. De pl vegyük azt a forgójátékot amin 2 v 4 gyerek lehet és lábbal kell hajtani. Egy nagyobb gyerek esetében megy, mint a meszes, ők már tök ügyesek. Egy kicsi még félénkebb, nem tudja olyan tempóban hajtani. Ha egy kicsi rajta van, és egy nagy is szeretne odamenni, akkor sem az van, h a lassabbnak le kell szállnia, hanem az, h a gyorsabbnak kell lelassulnia, vagy megvárnia, míg a kicsi elmegy onnan.
2017. jún. 21. 09:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/34 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem a a baj, hogy nem egyszer vagy kétszer ül fent a lányod huzamosabb ideig.

Lehet, hogy minden nap, minden alkalommal, és minden csúszásos körben ott ül fent 10-15 másodperceket. Neked nem tűnik hosszú időnek, de másnak az, főleg, ha rendszeresen ez van.

2017. jún. 21. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!