Hogyan kezeljem, ha udvariatlanok kisgyerekkel? (pl köszönés)

Számtalan helyen erőltetik, hogy kisgyerek legyen illedelmes, a gondozok pl a köszönést, de mindenhol olvasni hogy gyereknek köszönni, bocsánatot kérni, megköszönni stb tudni KELL.

Gyermekem 3 éves, pont jol veszi ezeket a társadalmi érintkezéseket, tanulja a ragozást még, helyes kiejtést, bocsánatot, megköszönést, mindezt egy naiv gyermeki nyitottsággal, örömmel.

De számtalan helyzet van, hogy ezt nem reagálják le. Ma pl orvosnál a matricát életében először hosszant köszönte meg, szépen probálgatta a hangformát, látszott hogy töri magát, hogy igazán jol sikerüljön, "köszönöm szépen". A doki annyit nem mondott volna, hogy szívesen, vagy ügyesen megköszönted, csak bárgyun erőltetetten vigyorgott.

Boltban a gyerek ügyesen pakol futoszalagra, egy számára nehezebben elengedhető kindertojást nagy önkontrollal mégis átadta a pénztárosnak, hogy "Tessék, tesséék", aki egy köszönömöt sem birt kinyögni, sem egy mosolyt.

Én palástolok mindenkit, hogy a gyermekben ne kudarcélményként csapodjon le ez a rengeteg "bunkózás". Örülök, megdícsérem.

De lassan nem értem, miért ez a nagy elvárás kisgyerekek felé, ha maguk a felnőttek képtelenek rá. Tiszta vicc, hogy a 3 évesem tud köszönni, a 40 éves meg nem...