Kétévesek és a dackorszak. Ki milyen trükköket ismer a túlzott akaratosság kezelésére? Mit lehet csinálni azzal a gyerkőccel, aki "csakazértsem" fogad szót?
A kisfiammal elértem azt a határt, ahol már nem tudom kontrollálni a helyzetet. Ha rászólok, bármiért, biztos, hogy direkt nem azt csinálja, amire kérem. Sőt, a szemem láttára csinálja azt, amit nem lenne szabad. Nem lehet neki megtiltani semmit, mintha a falnak beszélnék. Próbáltam már magyarázni, mit miért nem szabad, nem használ. Próbáltam összeszidni, büntetni (pl. ha az udvaron rosszalkodott, bevittem a szobába, és nem játszottam vele, de olyan is volt, amikor veszélyes dolgot csinált, hogy a fenekére ütöttem), hasztalan. Ha valamit a fejébe vesz, hajthatatlan. Motorozni akar szakadó esőben, a sárban hempereg, stb. Ha leállítom, üvölt, akár órákon át is. Ha nem reagálom le sehogy, akkor is üvölt.
Tegnap már odáig jutottunk, hogy sírva kereste a nagymamáját, nem akart velem lenni, azt mondta, "nem szereti anyát". :( Pedig csak annyi történt, hogy nem indultunk el a szakadó esőben a játszótérre, pedig oda akart volna menni.
Én azt látom, hogy a játszótereken azért a többi kétéves hallgat a szüleire! Vajon én rontottam el valamit? Mit tehetnék, hogy hallgasson rám?
Mit lehet csinálni egy ilyen kis zsarnokkal? :(
válasza:Szia
Egyutt erzek veled .
Egy konnyen fegyelmezheto gyermek utan megszuletett a kis fiam es azota szaporodnak az oszhajszalaim rendesen.
Ne hasonlitgasd masokhoz hanem probald meg elfogadni hogy ilyen,es igy kell szeretni.Az en fiamnak sem hasznalt semmi ugy ahogy te le irtad.
Ha felemelem a hangom es parancsolo hangnemben beszelek hozza 100% az ellenalls.Minel duhosebben reagalok a dolgaira annal nagyobb paradet csinalt.
Az eltereles jo modszer 2 eves korban,de amikor csak lehet magyarazd el neki hogy mit miert nem szabad meg akkor is ha nem erdekli mert elobb utobb meg fogja erteni.
Probalj a' nem, szo helyett mast hasznalni.
PL Majd kesobb megyunk ki amikor elallt az eso de bujocskazhatunk ha akarod.Vagy valami amit imad veled jatszani a lakasban.
Probalj meg semleges hangnemben beszelni vele meg akkor is amikor megbunteted.PL fiam ossze fifkalja a falat .
El veszem a ceruzat elmagyarazom hogy miert vettem el de nyugott hangnemben es nem reagalok az utanna kovetkezo visitasra.Tobbnyire bejon.
Nalunk fontos hogy legyen kialakult rutin mert igy tudja ,hogy mikor mi kovetkezik es igy kevesebb a konfliktus.
Pl vacsi,furdes,meseolvasas,alvas es ez mindig igy van.
A jo hir hogy most volt 3 eves es ugy latom kezd lecsillapodni.Sokkal jobban lehet vele egyezkedni.
Emlitetted hogy sok helyre jartok,az is lehet hogy tul sok neki a joves menes a stimulacio .Az enyem izgagabb lesz ha tul mozgalmas a napja.
Azzal netorodj ha azt mondja hogy nem szeret az enyem is elmondja minden alkalommal ha ellent mondok neki.
De azt is mondja hogy imadlak.
Sok hasonlo temperamentumu gyerek van a barati korben es azt latom hogy zomuk kinovi a hiszti korszakot.
Az akaratossag sokszor elony ,en nem vagyok az mindig konnyen megadom magam es az sem jo.
Sok sikert es kitartas lessz meg jobb is.
Nos, ami az esőben sétálást illeti, én sajnos rettegek az égzengéstől még egy zárt szobában is, nemhogy az utcán... :S Bármire hajlandó vagyok, ha a fiamról van szó, de hogy viharban utcára vigyem, az ki van csukva. (2006 augusztus 20. előtt is féltem a vihartól azóta viszont, mióta végigéltem azt a napot a Duna-parton, egyenesen rettegek...)
Ami a sárban hempergést illeti, abban lehetek engedékenyebb, hiszen így is naponta cserélem a ruháját, melegítőjét, amióta ilyen lucskos az idő. A zokniját meg minimum naponta kétszer, mert egy-két pocsolyát mindig sikerül "elkapnia", utána pedig irány a mellettünk lévő telek, ahol a bátyám építkezik, és éppen fel van túrva a kert, minden csupa fekete föld, rengeteg a kupac, amiről a fiam szerint remek móka lecsúszdázni... :/
Egyébként nem tartom magam szigorú szülőnek, inkább az keserít el, hogy mindenben ellenkezik velem a lurkó, ha van rá oka, ha nincs. Ebben már némi szándékosságot érzek, és nem tudom, mi lehet az oka, hogy "büntet". Viszont a nagymamájára sem hallgat, pedig őt nyíltan imádja...
Ma próbáltam az eddigi válaszok hatására kicsit türelmesebb lenni hozzá, nem emeltem fel a hangom, legfeljebb elvittem a veszélyesebb dolgok közeléből, és mással játszottunk. Közben magyaráztam neki, ahogy írtátok. Bár este még most is a Macit ölelgette helyettem ( :'( ), de azért ma már hajlandó volt puszit adni, és napközben felmászott az ölembe is. Ez nagy szó, mert egyébként pici korától kezdve nem az a kifejezetten bújós gyerkőc.
Azzal kapcsolatban, hogy sok inger éri, és ettől lehet feszült: én nem gondolom, hogy probléma lehet, mert én éppen azt tapasztalom, hogy olyankor a legnehezebb vele, amikor pl. a rossz idő miatt nem tudunk kimozdulni itthonról. Ha egész nap csavargunk, akkor általában kevesebb a konfliktus közöttünk. Viszont a higgadt hangnemre vonatkozó, és a "nem" szót elkerülő tanácsot megfogadom, mert a mai nap tapasztalatai alapján ez még akár be is válhat! És persze mindig magyarázni fogok neki, hogy mit miért ne tegyen.
A bezárást megtartom "végszükség esetére", ugyanis attól én általában ugyanúgy kiborulok, mint ő... Nem tudok egy kisírt szemű, hüppögő, ártatlan-fejű élő szomorúság-szoborra haragudni, sőt, mivel ő az a belelovallós típus, így utána még fél órákig vigasztalom, mire megnyugszik, nekem meg marad a lelkifurdalás...
De mindenképpen köszönöm a válaszokat, mivel tanulságosak voltak! Nincs két egyforma gyerek, és mi szülők is különbözünk. Viszont jó érzés tudni, hogy nem vagyok teljesen egyedül a nagy küzdelemben a dackorszakkal, és az akarattal. :) Úgy gondolom, vissza fogom időnként olvasni ezt a kérdést, amikor elfogy a cérnám a fiammal, és újra meg újra bevetem az itt olvasott dolgokat. És nem vesztem el a fejemet!!! :)
Mindenkinek nagyon köszönöm a válaszokat!!!
válasza:"...A bezárást megtartom "végszükség esetére", ugyanis attól én általában ugyanúgy kiborulok, mint ő... Nem tudok egy kisírt szemű, hüppögő, ártatlan-fejű élő szomorúság-szoborra haragudni, sőt, mivel ő az a belelovallós típus, így utána még fél órákig vigasztalom, mire megnyugszik, nekem meg marad a lelkifurdalás..."
Na igen akkor itt rontod el, hogy nem vagy következetes. :(
Ha utánna szeretgeted, vigasztalod akkor semmisé teszed a büntetést. Ez végsősoron se a gyereknek se a szülőnek nem lesz jó.
Ne csináld így!
Én magam a figyelem elterelésben se hiszek. Itt nem egyszerűen túl kell élni egy időszakot, hanem ezen a ponton meg kell tanulni a ok-okozati következményeket és a büntetés fogalmát. Ennek hiánya pedig visszaüthet sokkal késöbb (lásd egy másik kérdésnél egy megvandult és kezelhetelen 14 évesről írnak).
válasza:14.51-es vagyok.
Egyetértek az előttem szólóval. Én egy-egy hiszti után nem vigasztalom a lányom (apukája szokta sajnos, már elég sok nézeteltérésünk volt ebből), hanem én haragszom rá látványosan. Mert Ő csinálta a rosszat, nem én. A végén Ő szokott odajönni hozzám hüppögve és "bocsánatot kérő arccal". :) Pedig egyébként én sem vagyok az a tipikusan kemény szülő. Bár ahogy írod, a fiad bőven túltesz a lányomon, tehát Neked lehet, hogy sokkal-sokkal nehezebb ezt véghezvinni.
A figyelemelterelést nagyon jól leírta az előző, hogy azzal csak túléljük az adott hisztit, nem megtanítjuk Neki, hogy ezt-azt nem szabad vagy éppen kell csinálni.
Sok sikert és kitartást és mindenekelőtt nyugalmat Neked!
válasza: válasza: válasza:Szerintem is nevetseges haragudni egy 2 evesre mert hisztizett.Termeszetes hogy tudtara kell adni hogy mit nem szabad.Persze buntetes utan nem kell fel oraig vigasztalni,eleg egy oleles es egy puszi.
Azoknak akik nem hiszik ,hogy bizonyos gyerekekkel csak atveszelni lehet a dackorszakot,kivanok egy olyan vagany kis ordogot mint a segitseget kero anyukae.Aki megtanitja oket arra hogy a minden gyerek mas.
Egy anyuka aki atveszelte a dackorszakot
válasza:"de nincs miatta szeretetmegvonás!"
hat szerintem igenis lehet haragudni egy 2-3 eves kisgyerekre is,de ez nem egyenlö a szeretet megvonassal. En a kisfiamnak, hogyha tudja hogy rosszat csinal de megkerem, hogy ne csinalja es ennek ellenere folytatja, akkor megmondom neki hogy anya most haragszik, amiert nem hallgattal ra es rossz kisfiu voltal, de ugyanakkor, mondom neki hogy szeretem. Es attol meg mert szeretünk valakit haragudni lehet ra!
válasza: válasza:"...nincs miatta szeretetmegvonás!..."
Detto.
Az hogy ha rossz volt a gyerek és nem ölelgetem és simogatom hanem szigurú vagyok, az nem jelenti azt hogy nem szeretem.
SŐT azért csinálom mert szeretem.
Ha büntettem, majd utánna szeretgettem azzal meg ártok neki és összezavarom.
Sajnos volt olyan ismerősőm, akinek felnőtt korára durván beilleszkedési zavarai voltak. Az életben más szabályok voltak mint anyuci szárnyai alatt. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!