Ti mit vártatok volna, hogy reagáljam le a gyereketekkel?
Játszóházban voltam a 2 évesemmel. Egy nagydarab 9 éves forma mogorva kislány elvette tőle a labdát a kezéből. Mikor mondtam, hogy nem szabad elvenni, mi játszottunk vele, közölte hogy "focizni akarok". Ès letette maga elé a labdát nekünk háttal és rugdosta bele a kapuba.
Rettentő ellenszenves volt. Sehol a közelben nem láttam a szüleit, nem éreztem fairnak leteremteni, hogy mitképzel magáról, hiszen nem tudhatom mi áll a háttérben. Nagy gyerek volt, és 2 éves szinten viselkedett.
Elvittem onnan a gyerekem, de szegény végig üvöltött, láttam rajta, hogy nem èrtette mi van, mikor aznap többször visszaadattam vele a játékokat, amiket el akart venni másoktól. Azt mondtam neki jól hallhatóan, hogy a kislány csúnyán játszik, menjünk innen, de szerintem úgy érezte csak neki kell szépen viselkednie.
Ti mit reagáltatok volna? Elvettétek volna a lánytól a labdát erőszakkal? Durvábban mondtátok volna, hogy nagyon csúnyán viselkedik?
Egészséges lánynak tűnt, nem hiszem, hogy értelmileg sèrült lett volna.
Egyből beugrott nekem a rossz általánossulis verekedős zaklató lány emléke, aki árulkodósnak hívott mikor bepanaszoltam a durvaságát a tanárnak.
Felnőttként persze megértem, rossz lehet ekkorának lenni, csúfolhatják, meg lehet hogy gond van a családjával meg mittudomén, de mindenkinek van gondja és ez nem ok a s..gfejségre.
Az ilyen felnőtteket messziről elkerülöm, de a gyerekek nem tudják elkerülni egymást, így valami okosat kellene tanítanom a gyerekemnek.
A szüleim anno az üss vissza elvet tanították nekem, rossz ötlet volt, másodszorra sokkal nagyobbat kaptam vékony gyerekként meg kisebbet adtam..
Utána már nem ütöttem, hanem szóltam. De az árulkodós jelző kellemetlen emlék gyerekkoromból.
Erőszakos gyerekek szülei, mit szeretnétek, hogy bánjanak a gyereketekkel ilyen esetben?
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:"Felnőttként persze megértem, rossz lehet ekkorának lenni, csúfolhatják,...."
Valószínűleg nem azért volt bunkó,mert kövér.
Hogy a kérdésedre válaszoljak,én figyelek az enyémre, ilyen eset nem fordulhatna elő.Nem tanítom azt sem,hogy nekem,mert felnőtt vagyok,jogom lenne erőszakkal elvenni egy gyerektől közös játékot.Később,az oviban sincsenek az összes gyerek sarkában,meg kell tanulniuk önállóan megoldani néhány hasonló szitut.Szerintem is jól reagáltál.
válasza: válasza:nekem is hasonlo homokozós élményem volt, mint fentebb valakinek. Egy kislány elkezdett játszani a fiam lapátjával. Ő vissza szerette volna kérni, de a kislány nem adta vissza. A fiam persze sírni kezdett. Erre odamentem, mondtam a kislánynak, hogy legyen szíves adja vissza, mert az a fiamé és szeretne vele játszani. A kislány szimplán nemet mondott, hogy most ő játszik vele. Kértem még tőle kétszer szépen, hogy adja vissza, aztán egy pillanatra dillemáztam, hogy mi legyen, de utána szimplán kivettem a kezéből, és visszaadtam a fiamnak.
Szerintem sem azt lássa a gyerek, hogy a bunkó gyereknek mindent szabad, illetve hogy nem állok ki mellette. Persze ez az ő játéka volt, de szerintem a játszóházba meg egyik gyereké sem a játék, ha épp nála van, akkor nem veheti ki egy másik a kezéből. Ugyanúgy nem az övé, ahogy a te lányodé sem.
Én visszavettem volna, persze nem erőszakkal. Szóval nem állnék le verekedni egy 9 évessel, de ha kivitelezhető, odamegyek, felveszem a labdát a földről, és visszaadom a gyerekemnek. Ő játszott vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!