Anyukák, szerettek dolgozni vagy a munkát szükséges rossznak tartjátok?

Ha egy no nem dolgozna akkor ki lenne szolgaltatva az urának.

Egy ido mulva szavazati jogunk se lenne.

Amugy nekem dolgozni konnyebb, hb lenni.a gyereknevelés hatalmas felelősség.a munkahely meg nem az.ha elrontom sincs baj

En a sajat szam ize szerint oldottam meg, mivel a gyereknevelest es a nok karrierjet is egyforman fontosnak tartom:

Fiatalon kezdtem dolgozni egy multinal, par ev alatt eloleptettek, csoortvezetokent (15 fos csapat) hagytam ott mert szulni mentem, ugy voltam vele megvolt a karrier, eljott a babazas ideje.

2 eves korig itthon voltam kisfiammal, akkor egy masik multinal kezdtem el dolgozni, 4 ev alatt ott is megpalyaztam ket alkalommal is magasabb poziciot, meg is kaptam, itt is lett karrierem es magas fizetesem, most 10 hetes vagyok a tesoval, megyek ismet pihenni es babazni :)

Hogy utana mi lesz, nem tudom, majd alakul. Megkaptam az elettol a karriert es a gyereket is, ha ugy ereztem kezd az egyik maga ala temetni akkor ott ereztem eljott az ido a valtasra es valtottam. Persze a kisfiammal itthon maradtam volna meg csak a gyes keves volta miatt vissza kellett mennem dolgozni de nem bantam mert hosszutavon kifizetodo lett, es mikor ezen a munkahelyen is ereztem hogy oke megint eleg akkor megint tudtam hogy eljott az ido a tesora.

Ti vagytok a sajat eletetek kovacsai ne feledjetek!

8-as vagyok, annyit fontoljon meg mindenki hogy tenyleg jol dont-e ha "drasztikus" dontest hoz. Ertem ezalatt azt, hogy van no akki annyira vadkarrierista hogy nem adna fel a munkajat aztan 35-40 evesen sir hogy nem jon a gyerek mert a biologiaja nem akarja, es van no aki nem dolgozik csak sorra szuli a gyerekeket es o meg azert sir mert nincs maganelete csak a sok pelus meg szoptatassorozat.

Ha valaki vegletekben gondolkozik az egy eletre szol, mert 40 korul mar nehez lesz valtoztatni (elso babat bevallalni vagy nulla munkatapasztalattal allaskeresest kezdeni), szoval csak okosan.

Sajnos külső kényszerítő körülmények miatt (most nem szeretném részletezni, nem ide tartozik) jelenleg nem dolgozom, itthon vagyok. És utálom! Korábban teljes állásban dolgoztam a szomszéd nagyvárosban, az sem volt egy leányálom, alig láttam a gyerekeimet, de szégyen vagy sem, inkább azt hoznám vissza, mint ezt a semmittevést.

Jelenleg hetente egyszer végzek önkéntes munkát, gyerekfoglalkozást tartok, de már bejelentkeztem egy itthonról végezhető újságíró-szerűre is (szintén önkéntes alapon), mindkettőt nagy örömmel csinálom/csinálnám jelenleg akár úgy is, hogy nem fizetnek érte, csak ne érezzem teljesen haszontalannak magam.

Amikor gyeden voltam itthon a gyerekeimmel, az más volt, azt szerettem.