Sok felnőtt miért allergiás az eleven gyerekekre?

Az "ideális" gyerek elvileg olyan, hogy akármikor be lehet tenni egy sarokba úgy, hogy akármeddig ottmaradjon, a hirtelen változásokra felnőtt módjára reagál, elsőre megcsinálja, amire megkérik és egyből elfogadja, ha nem kapja meg azt, amire vágyik.

Az örökmozgó, élénk gyerekekre meg rá van mondva, hogy hiperaktív, problémás, nem normális, nincs megnevelve stb.., holott csak gyerek. Fel nem tudom fogni, hogy miért olyan nagy baj, ha egy gyerek pörgős, mozgékony és nem csak egész nap ül egy helyben, és akármit mondanak neki vagy történik vele, csak bólogatva mosolygás a reakció.

A kedvencem, amikor pár "okos", "a gyerek verve jó" nézeteket valló középkorú elkezd "bezzegazénidőmbenezni", és vígan ecseteli, hogy ő már ennél kevesebbért is kikapott volna, és hogy annak idején nem volt annyi "neveletlen" gyerek, mert az ő szüleik nem féltek pofonokat osztogatni, és néha még a fakanál és a nadrágszíjj is előkerült. Nem csodálom, hogy anno minden gyerek kuşsban ült a helyén és első szóra ugrott, ha ilyen "eszközökkel" "neveltek". Állítólag régen volt a jó világ, de én azért örülök neki, hogy már más világba születtem.

Nem tudom felfogni, hogy miért olyan nagy bűn, ha egy gyerek elkezdi bontogatni a szárnyait, és ráébred, hogy nem csak az létezik, amit anyuka/apuka mondott. Nálam a "neveletlen" gyerek alpári stílusban ordít 0-24-ben, terrorizálja a kortársait és alapból rosszindulatú, nem pedig ott kezdődik, hogy nem ízlik neki a krumplistészta, meg szeretné nézni a kedvenc meséjét, nem szeretne fürdeni menni, még nem álmos este 8-kor, szeretne egy nyalókát a pénztárnál vagy éppen elkezdett egy kicsit rohangálni, mert éppenségel kilométerhiánya van, és mert egy eleven gyerek.