Tegyük fel, hogy senki elől nem veszi el a helyet a bölcsiben egy 2,5 éves kisgyermek, akinek kistestvérrel otthon van az anyukája. Miért kell akkor fújni rá?
Miért nem elfogadható szempont az, hogy délelőtt szeretné a lehető leginkább kielégíteni az újszülött baba igényeit, rendbe rakni a lakást, megfőzni, stb., hogy délután háromtól, amikor már a férje is be tud segíteni a kisbaba mellett, a nagyobbra is jobban tudjon koncentrálni? A két és fél éves gyermek egyébként nem a baba születése miatt kezdte a bölcsit, hanem előbb, amikor anyukája visszament dolgozni, és szereti, szívesen jár, az anyuka döntése csak annyi volt, hogy a kistestvér születése miatt már nem veszi ki a bölcsiől a nagyot, hanem csinálnak mindent a megszokott rendben, oviba is könnyebben beszokik majd, mintha közben megint otthon lenne. Kisváros, egyáltalán nincs túljelentkezés, nem veszi el dolgozó anyuka gyermeke elől a helyet.
Miért gondolják sokan azt, hogy ha egész nap egyik gyermekre sem jut igazán idő és figyelem, anyuka a nagyot leülteti a TV elé, vagy idegesen rohangál a kettő között, az még mindig jobb, mint a fenti helyzet?
Az ovónő,gondozó nem ítélkezzen ,hanem végezze a dolgát amiért fízetik!
Senkinek semmi köze ahoz ki mit miért tesz. Ha így a jó az anyának tegye! Evvel nem árt a gyerekének! Más véleményét meg magasról le kell szni!
Az en lanyom is jar. Soha senki sem mondott egy rossz szot se, de itt a gyakorikerdeseken egyszer valaszoltam egy ilyen kerdesre, hat mit ne mondjak en is megkaptam hogy minek vallaltam a masodikat ha az elsot lepasszolom.
Pedig nem is ismerik a korulmenyeket, sot a lanyomat se, engem se. Ket mondatbol leszurte valaki hogy szar anya vagyok....
Azota inkabb csak olvasgatok itt, nem magyon szoktam valaszolni, maximum privatban.
Nekem is lelkiismeret furdalasom volt egy ideig mert nem akartam bolcsibe iratni,de nem akart jonni a kisteso igy muszaj volt. Szerencsere imadja. Es miutan szeret jarni, eleg hamar be is szokott nem vettem ki amikor kiderult hogy terhes vagyok.
Amiota letisztaztam magamban hogy neki igy sokkal jobb azota egyaltalan nem erdekel ki mit gondol. De mint mondtam en eloben sohasem kaptam beszolast.
Es a legjobb hogy a gondozo nenikkel is beszeltem meg a bolcsi vezetovel is es egyulontetuen azt mondtak hogy eszembe se jusson kivenni.
A ferjem a csaladom velem ert egyett. A barataim is.
Egyebekent mindenkinek soha sem fogsz tudni megfelelni szoval felesleges is ezen stresszelni :)
Nem kell vele foglalkozni. Az én kislányom nem járt igaz bölcsibe, de az oviban nagyon sok csoport társának van 1-2-3 kisebb testvére. Engem ez nem érdekel. Az viszont igen, hogy bár otthon van, de akkor is beviszi a beteg gyerekét az oviba, aki megfertőzi az én gyerekemet is, akivel maradhatok otthon, pedig én dolgozok. Ez zavar!
Ha elvenné a helyet egyébként, a bölcsibe én úgy tudom, fel sem vennék.
Manapság nem lehet úgy gyereket nevelni hogy valaki ne kössön bele. Ha valaki feleslegesen akarja nyúzni magát azzal hogy egyszerre 2 gyerekkel foglalkozik (ami általában tényleg abból áll hogy a nagyobbat lerakja a TV elé) akkor hajrá, de az ilyenek sokszor meg vannak győződve arról hogy ahogy ők csinálják, csak az a jó gyereknevelési mód és ezt ofkorsz mindenki arcába kell dörgölniük.
Szerintem ezzel semmi baj nincs, bölcsiben gondolom már vannak barátai, szocializálódik, vagy már az is baj lenne egyeseknek? (láthatóan igen) Komolyan manapság a "szakértők" addig látnak hogy a gyerek mindenáron legyen anyuval, akkor is ha anyu ettől idegroncs, a gyerek meg máshol is ugyanolyan jól elvan.
18-19-es: egyetértek veled, hasonlóan gondolom és látom másokon a környezetemben. Vannak anyukák (és gyerekek), akik TÉNYLEG nagyon jól elvannak együtt otthon a gyerek 3 éves koráig, sőt, olyat is ismerek, aki a kötelező 3 éves kori ovikezdés alól is kért felmentést, hogy még otthon tartaná a gyereket, mert a kicsivel úgyis otthon van. Ehhez egyfajta anyatípus és egyfajta gyermektípus kell, és ahogy én látom, nem árt olyan környezet, amiben a gyerek így is bőven elég ingerhez jut: más kisgyerekes család, akikkel összejárnak, stb.
De az ismerőseim többsége frusztrált amiatt, hogy se a csecsemőnek nem tudja megadni azt, amit szeretne (csak egy nyugis szoptatást például), se a nagynak teljes mértékben (azért valamennyire behatárolt, hogy hová tudnak menni, milyen programban tudnak részt venni, vagy akár otthon mibe fognak bele, ha anya karján egy kisbaba is van). És igen, sokszor az a megoldás, hogy a nagy a TV előtt ül. Ami nem ördögtől való dolog, én is bevetettem néha a saját gyerekeimnél, ha szükséges volt (meg családi program is volt egy jó mesefilm hétvégenként). De a lényeg, hogy önmagában az nem a jó anyaság mércéje, hogy a nagyobbat otthon tartja valaki, sőt, szélsőséges esetben a nagynak akár jobb is lehetne a bölcsiben, mint otthon, ha otthon senki nem tud foglalkozni vele, és az az elvárás, hogy nézze a TV-t, vagy magában játsszon el majdnem egész nap.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!