Mit tegyek, hogy ne érezzek így: amióta gyerekeim vannak tönkrement az életem?

5-ös vagyok. Sajnos a 2 évesen csak perceket van el egyedül. Főzés, ilyesmik nem érdekli. Igazából nem találja fel magát egyáltalán. Talán azért, mert nem szoktattam rà kicsi kora óta. Még egy mosógép indítást be merek vállalni, de a teregetést már nem. Addig vagy megenné a krétàt meg a gyurmát, vagy magára döntené a tv-t...nagyon eleven. Ha pedig elrakom a krétát és a gyurmát, akkor addig rángatna és ordítana teregetés közben, hogy ki kellene jöjjek elővenni. Ez csak egy példa.

Nekem is hiányzik a szabadság, amikor oda mentem és akkor amikor akartam, amikor ha nem volt kedvem nem főztem, amikor nem 4-5 órát alhattam éjszaka...és még tudnám sorolni. Nem minden áldott nap gyomorgörccsel ébredni, hogy vajon túlélem-e ezt a napot, el tudok-e menni wc-re, amikor kell, délután 3-kor korgó gyomorral sírdogálok majd, vagy lesz lehetőségem délelőtt bekapni tőle 2 falatot...

Ettől függetlenül természetesen imádom, sokat foglalkozok vele, annak ellenére, hogy nem igazán érdekli semmi. Sokat vagyunk kint, hintázunk, csúszdázik stb.

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgye..

Szinte ugyan az

Az önállóságra tanítani kell. Egy szál magam voltam a lányommal,az apja melózótt,amúgy is nagy nulla volt otthon,rokonok messze,tudatosan önállóságra neveltem.Most is egy helyen van velem mindig,de nem piszkál,csak magyaráz.De én be is vonom ,amibe tudom.

Van nem mérgező kréta is,tv-t fentebb kell tenni. De már attól kezdve nevelni kell,mikor elkezd kúszni.Ha kell,milliószós nem,nem,nem,hisz a konektorba se nyúlhatott.Hiába tettünk bele védőt,akkor is MINDEN alkalommal rászóltam,hogy nem szabad.

Dettó én is így éreztem magam!!!!

Engem a MUNKA rángatott ki a depresszióból.

Ha ezt tudom, már 1 évesen vittem volna a bölcsődébe. Ehelyett szenvedtem jó sokat.... :(

Nincs esetleg családi napközi a környéketeken? Ha nem is minden nap, de mondjuk hetente 2-3 napon elvinnéd, hidd el, csodát tenne!

Ami még nálam rengeteget segített: nagyobb fagyasztó beszerzése. Sokat főzök, így mindig hatalmas adagokat főzök (szinte ugyanannyi idő 4 adag főzése, mint 16 adagé) kiporciózva, feliratozva be a fagyóba. Vagy ha csak egy adag marad meg bármi frissen készítettből, azt is rakom be, nagyon jól jön egy nehéz napon, amikor nincs idő/energia főzni.

Takarításba próbáld meg bevonni a gyereket: nálam a popsitörlővel törölgetés rendkívül jól mulatatja!

Aztán amire nem vagyok büszke, de időnként nagyon jól jön: a mesenézés. Olyankor zuhanyoztam, epiláltam stb.

Ha kell még ötlet, írok még, ha konkrét helyzetre vagy kíváncsi.

Menj el valami baba-mama foglalkozásra. Igazából mindegy, hogy torna, zenés valami, úszás, csak kimozdulj. Menjetek játszira, játszóházba. Ezeken a helyeken lehet ismerkedni anyukákkal, hátha kialakul valami kapcsolat. Próbálj pihenni, amikor ő is pihen. Aludni én sem tudok napkőzben, de ilyenkor netezek, tvzek, lustizok, néha főzök ( néha este, mikor hogy sikerül). Apukát is be kell vonni picit, amikor jobb napja van, akkor igenis segítsen, játszon velük.

Nekem azt volt nehéz elfogadni, hogy a lakás néha csatatér. Nincs pedáns rend mindig, egy nap 1x pakolom el a játékokat, este, amikor már alszanak. Néha sàros az előtér a cipőknél, nem mosom fel azonnal. Kicsit lazítani kell (ne értsétek félre, nem esz meg a kosz, csak már lazábban fogom fel).

A házimunkát el lehet végezni velük is.

Mosógép be/kipakolás együtt. A teregetésnél adogatja a ruhát. Én pl a nappaliban teregetek, ahol a gyerek is van, utána a kész szárítót nyúzom a helyére, akàr vissza a fürdőbe, akár az udvarra. Ez már csak 2 perc.

Főzésnél adsz neki 3 lábast, 2 fakanalat és megtanítod dobolni. Esetleg maga is kipalolhatja a lábasokat, ha eléri. Először csak sültet csinálsz, nem 6 fogásos ebédet, pár perc a csirkecombot betenni a sütőbe, addig meg elsobol. Wcre viszel egy kisautót, labdád ès mehet veled. Elmagyarázod, hogy anyának kell, ezt nem lehet halogatni. Evést úgy is megoldhatod, hogy amikor ő eszik, akkor te is. Pl reggeli simán kivitelezhető így.

Egyre növelehtő az idő, meg kell tanulnia, hogy nem csak körülötte forog a világ.

Ha valami olyan dolgod van, akkor mehet a járókába/kiságyba. Legfeljebb sír egy kicsit, de meg kell tanulnia egyedül elleni, mert becsavarodsz ( nem órákig taró ordításra gondolok, de 2 évesen egy pici már belefér).

Akkor fogod felemelő érzésnek érezni az anyaságot, ha kiegyensúlyozott leszel, nem pedig rabszolga.

Aaanyira sajnálom, sokszor éreztem/érzek hasonlót, de igaza van annak, aki szerint bőghet az a gyerek kicsit. A mesenézés egy rövid ideje kezdte csak érdekelni a lánykánkat. (3 lesz szeptemberben) Ha véletlenül itthon a nagyobb is ( 10 múlt, fiú), akkor általában álladék vagyok, de nem izgat. Néha persze elkap a rosszanyavagyok érzés, de nem CSAK anya vagyok. Szerencsére rendes apuka, nem cseszeget, ha szanaszét van a szoba, vagy egy héten 2x véletlenül hideget vacsizik.

Nyugi...szúszá.

Aki szerint az anyaság rózsaszín vattacukor, azt nézd meg később!

Megsúgom, hogy nem teljesen állít igazat.