Hogyan tudnám javítani a lányommal a kapcsolatunkat?

Lányom 5 éves múlt,az öccse 1,5. A leányzó lassan az őrületbe kerget minket,és fogalmunk sincs,hogyan oldjuk meg a problémát. (Az öccsével mindannyiunknak harmonikus a kapcsolatunk,apróbb hisztiken kívül nincs probléma) Lányom egész pici, 8-10 hónapos kora óta csinál dolgokat,amik nagyon idegesítőek. Pl ébredés után ránkugrik és belekiabál az arcunkba -ő viccnek szánja, de nem vicces,vagy fürdésnél mindig kilocsol a kádból egy pohár vizet,vagy úgy egyáltalán van legalább 20-25 efféle szokása, amit naponta elővesz 4 éve. Próbáltuk a magyarázatot,szépen kérést, figyelmen kívül hagyást komment nélkül,a jutalmazást, ha nem csinálja, megpróbáltuk kideríteni, mégis miért tartja fenn ezeket a szokásokat,próbáltuk a fenekelést, rászólást, büntit,írtam neki mesét,amiben ez a probléma megjelenik, de semmi eredmény. SEMMI :-s Ha nagyon kivágom a dilit,akkor 2 napig megembereli magát,de utána visszatér minden.

Amúgy tervezett gyerek volt,nagyon vártuk, és szeretjük őt, de képtelen vagyok elfogadni őt ebben a helyzetben. Minden nap megpróbálom magamba súlykolni,hogy talán ő ilyen,így kell elfogadni,de nem megy :-( A férjem egy birka türelmű ember,de ez a szitu rajta is kifogott. Nagyon okos (magától tanul olvasni,számolni,a 2. osztályosoknak szóló foglalkoztató füzeteket szereti megoldani),kreatív gyerek, gyorsan tanul,de elég szétszórt. Odafigyelünk rá,nem hanyagoljuk el, nem hiszem, hogy féltékenység lenne,mert jóval a tesó születése előtt kezdődött. Kérlek,mondjatok módszereket,hogyan tudnánk ezen javítani, és megszüntetni az örökös harcot? Úgy érzem,hogy az állandó erőfeszítések ellenére a kapcsolatunk egyre csak romlik, pedig még csak 5 éves :-( A fiúcska soha semmi ilyesmit nem csinál, pedig ugyanazon elvek mentén neveljük mindkettőt. Nagyon el vagyok keseredve :-(((

Előre is nagyon köszönöm!!!!