Most jól, vagy rosszul tettük, hogy bölcsődébe járatjuk?
A lányunkon már egy évesen is látszott, hogy nagyon szociális alkat, azonnal haverkodott minden idegennel.
Szeptemberben 15 hónapos volt, akkor kezdte a bölcsődét. Nagyon rugalmas, nyitott személyiség (szerintem), így indokoltnak láttam, hogy közösségbe kerüljön.
A beszoktatás zökkenőmentes volt, második naptól már le volt tojva az ott levő szülő (felváltva csináltuk), ő vigyorogva rohant be játszani. A gondozók szerint is nagyon élvezi a bölcsődét.
A közösségbe kerüléssel természetesen jöttek a betegségek is, emésztőszervi, légúti vírusos dolgok. Így pár nap bölcsőde után 2 hét itthoni ápolás, majd ismét bölcsőde. A kihagyás se szegte kedvét, ugyanolyan jókedvűen trappolt be reggelente. Délután meg percekig szólongatni kellett, mire felocsúdott, hogy ott van az anyja/apja.
Pár ismerőstől megkaptam, hogy "látod, kellett bölcsődébe adni, állandóan beteg csak". Szerencsére semmi súlyos, csak a szokásos hasmenéses, köhögős, orrfolyós, esetleg hányásos dolgok.
A bölcsődét annyira szereti, hogy már virágnyelven kellett beszélni róla, mert hisztizett, ha bölcsődéről beszéltünk és nem tettük azonnal a kocsiba.
Anyám mesélte, hogy én óvodával kezdtem 3 évesen, de az első két évem így nézett ki; 2-3 nap közösségben, 2 hét otthon.
Tehát egyik oldalon ott van, hogy gyakran lebetegszik szezonális vírus miatt. (Antibiotikum soha nem kellett, leginkább az orrszívás miatt húzódott el az itthon töltött idő.) Másik oldaon ott van az, hogy láthatóan imádja a bölcsődét, reggel se lát, se hall, robog be játszani. A gondozónők visszajelzései alapján jókedvű, energikus, szociálisan nyitott gyerek. Sírás soha nem volt, de nagyon örül nekünk délután, ha megyünk érte.
Kissé elbizonytalanodtam, hogy most jól vagy rosszul tettük, hogy beirattuk bölcsődébe? Jelenleg másfél éves.
válasza: válasza:Te most önigazolást keresel. Beadtad, így láttad jónak, bírál a környezeted, lelkifurdalásod van.
De ne itt keress önigazolást, mert egy névtelen fórumon sok mindent össze lehet írni következmények nélkül.
Egy család akkor működik jól,ha összhang van.
Ha egy nőnek arra van igénye, hogy visszamenjen dolgozni a gyereke 1 éves korában, és még a gyerek is elvan a bölcsiben, akkor az a harmónia. Ha anyagiak miatt kell visszamennie, de tele van lelkifurdalással, az nem harmónia. Mint ahogy az sem, hogy vissza szeretne menni dolgozni, de a társadalom, a család, vagy bármi más okokból inkább otthon marad a gyerekkel, és közben meg szenved. A gyerek érzi azt, és akkor nem tesz neki jót.
Ha te úgy érzed, hogy a ti családotoknak ez a jó megoldás, akkor tarts ki mellette, és ne hallgass másokra.
Első gyerek, a kérdést a tapasztalatlanságom, gyakorlatlanságom íratta ki velem.
A lányomon azt látom, hogy nagyon kiegyensúlyozott, barátkozós típus. Ha vendég jön hozzánk, azonnal odamegy, interakciót kezdeményez vele, akkor is, ha számára idegen. Még a szerelőkkel is barátkozni akar, ha a lakásban javítanak valamit.
A bölcsődét szakmailag nagyon jónak tartom, a beszoktatás idején is volt lehetőségem megnézni, hogy miként bánnak a gyerekekkel, hogyan kezelik a konfliktushelyzeteket. Ők pedig engem figyeltek, hogy pl. hogyan nyugtatom meg a síró gyereket, ha elesik. A látottakat átemelték a saját eszköztárukba és ugyanazzal a technikával nyugtatják a gyerekeket, ahogy a szülőtől látták.
Reggelente tényleg az őszinte, kitörő örömöt látom a lányomon. Ha mondjuk, hogy most bölcsődébe megyünk (a hétvége/munkanap váltakozást még nem érti), felélénkül, szalad felvenni a cipőjét és toporog az ajtóban. Az autóig fut, majd a bölcsődében alig bírja kivárni az öltöztetést, köszönés, puszi nélkül berongyol a terembe és vagy a társait ölelgeti, vagy ráveti magát valamelyik játékra.
Hazaérve is jókedvű, jó értelemben felpörgött állapotban van.
A gondozók elmondása szerint sírni csak fizikai fájdalom (esés) miatt szokott, de pár másodperc alatt könnyen megnyugtatható.
Szerencsére a betegségek olyan szempontból nem vészesek, hogy nem levert betegség alatt sem, de a fertőzésveszély, vagy az orrszívás szükségessége miatt X ideig nem mehet vissza a bölcsődébe.
Amikor beírattuk, úgy véltem, hogy jót tesz neki, de bennem volt némi kétség, hogy mi van, ha tévedek és sírás, ellenkezés lesz. Semmi ilyen nem volt, pillanatok alatt beszokott és járt körbe ismerkedni. A gondozók is megerősítették, hogy nagyon jól érzi magát ott, egész nap fülig ér a szája, játékot kezdeményez. Ha fáradtabb, akkor elszöszöl magában is, de örömmel csatlakozik társas tevékenységekhez is.
Ez megerősíti az itthon látottakat: ha tele van energiával, akkor közös játékot kezdeményez, ha már fáradtabb, akkor félreül egy játékkal és azt vizsgálgatja, manipulálja, elmélyed benne. Bábozik a plüssökkel, autót tologat, vagy egymásba illeszt összerakós játékokat, esetleg formabedobózik.
Az ösztöneim és a lányom ismerete azt mondatja velem, hogy nagyon jó döntés volt a bölcsőde, hiszen egyértelműen imád oda járni. A családi háttere rendezett, szerencsére jó a házasságunk és a férjem is rengeteg időt tölt vele, egyenrangú szülőként vagyunk jelen az életében.
A külső vélemények - tekintve, hogy első gyerek - viszont el tudnak bizonytalanítani, hogy hátha én tévedek a rutintalanságom miatt. Ezért született a kérdés is.
válasza: válasza: válasza: válasza:Szerintem jól tetted.
Én külföldön élek, itt a legtöbb gyerek 6 hónapos kortól jár valamilyen közösségbe már (nem minden nap), és általában 1,5-2 éves kortól mindenki megy végül bölcsibe is. Ekkora gyereknek már van igénye társaságra, nem csak a szüleire - az ilyen intézmények pedig szellemileg is nagyobb fejlődést tudnak neki nyújtani, és fizikailag is jobban ki tudja magát meríteni a kortársai társaságában a játékkal.
A betegségekkel kapcsolatban annyit, hogy kicsit soknak tűnik. Esetleg átgondolhatnád, hogy az étrendjében van-e valami, amin tudnál változtatni, pl. nagyobb vitaminbevitel elsősorban nyers zöldségek, gyümölcsök formájában.
válasza:Ha jól érzi magát, nem reggel 6-tól este 6-ig kell bent lennie, és a délutánokat és hétvégéket kiegyensúlyozott, szerető családban tölti, akkor szerencsés kisgyerek.
Az otthon töltött időszakok azért is olyan hosszúak, mert nagyon helyesen megvárjátok, amíg rendesen meggyógyul. Sajnos sokan ezt nem teszik (tehetik?) meg, és nem minden bölcsődeorvos küldi haza a taknyos, köhögős, de láztalan és amúgy jó közérzetű kicsiket, hiszen ő is belátja, hogy a szülő nem hiányozhat folyton a munkahelyről. Mert ha majd enni se lesz mit, az se tesz jót a gyerek egészségének.
válasza:Érdekes, hogy 8 %-ban hasznos a válaszom, pedig azt írtam le, amit a gyerekpszichológusok és családterapeuták is mondani szoktak.
Akkor vedd ki, jobb lesz neki.
Kedves Anyuka!
Ha a kislánya ennyire jól alkalmazkodik a megváltozott környezethez, és örömmel tér vissza otthonába, akkor kiegyensúlyozott, nyugodt, boldog családban él. Ezt Önök teremtik meg számára. Nincs szükségük arra, hogy másoktól szerezzenek igazolást döntéseikre. Igazolja Önöket aranyos kislányuk viselkedése.
Ha kicsit szétnéz itt, a Gyakori Kérdéseken, akkor láthatja, hogy minden esetben vannak egyetértők, és ellenzők; legyen az névválasztás, nem kötelező védőoltás, frizura-, ruhaválasztás; bármi. És, sajnos, nem ritka a bántó, otromba, gúnyolódó szóhasználat sem; ahogy itt is van másikat barmoló, másiknak pszichológust ajánló is. Számos esetben, nem finomkodva írnak véleményt nemzetközi tapasztalatot ismertető; nemzetközi szaktekintélyű gyermekorvostól, viselkedéskutatótól vett idézetet tartalmazó válaszról is. De, legalább a haszontalanságot jelentő „piros kéz” nyomása bizonyos.
A közösségbe kerülésnél két nagy probléma szokott lenni: a beilleszkedés és a kezdeti betegeskedés. Az első, szívet-lelket gyötrő probléma Önöknél nem volt, és ez, nyilván, nem pusztán szerencse kérdése. Ezügyben jól „vizsgáztak”. A betegeskedés „kötelező”, és hónapokig is eltarthat. Ezen, legkésőbb 3 éves korában, mindenképp át kellene esnie. Addigra, kislányuk, már rég erős immunrendszerrel fog rendelkezni.
Hallgasson továbbra is lelkére, szívére, eszére és ne mások „bezzeg én”, „én ugyan biztos nem” stb. véleményére. Nem kell elbizonytalanodnia, magyarázkodnia, mások véleményére bíznia magát. Mindent bizonyít, megmagyaráz, véleményez boldog kislánya.
Most, különösen, a szeretet ünnepének környezetében, sok boldogságot kívánok Önnek, és kedves családjának!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!