Félünk a 3. Gyerek vállalásától, volt már valaki így? És mi lett?

Mi is a 3. előtt állunk, de be akarjuk vállalni. Az első gyerek nagyon sírós volt pici korában, a második kicsit kevésbé. Én is félek a fáradtságtól, idegbajtól, éjszaka kelésektől, de úgy döntöttem, hogy az csak kb 1-1,5 évig tart, viszont utána már viszonylagos nyugi van. Azt meg csak kibírom valahogy :-D

Hajráhajrá! Képzeld el, hogy a három gyerekednek majd sok gyereke lesz. Milyen szép lesz az a nagy család! Hm? :-)

Mi is szeretnénk harmadikat. A nagy 7, a kicsi 3 éves, de mostanság valahogy mégsem akarunk. Olyan jó megint egy kicsit lázában lenni, hogy a gyerekek elvannak, nem kell szoptatni, ott lenni mögötte, játszótéren követni. Ki lehet mozdulni, el tudunk menni erre arra...

Felek nehogy a harmadik fogyatékos legyen, vagy mi lesz ha velem lesz valami szülés közben/után ....

Lehet nem kell harmadik, jó így nekünk boldogan.

Lehet, h egész életedben bánnád, h nem áldoztál fel az életedből még másfél évet, de ha születik egy beteg babátok,vagy nem is kell, h beteg legyen, csak problémás...na akkor meg bánhatod, h telhetetlen voltál és nem elégedtél meg a szép kétgyerekes családoddal.

Így is lehet nézni.