Kutyatámadás séta közben, gyerek jelenlétében. Jártatok már igy?

Nekem a kutyám pórázon jött velünk, gyerek babakocsiban. Harci kutya megtámadta a kutyánkat, két embert is megharapott amikor megpróbáltuk róla leszedni. Rendőrségi feljelentés lett belőle, de csak egy figyelmeztetést kapott a "gazda"...

Én egy pillanatra se gondolkodtam, tudtam, hogy a babám a kocsiban biztonságban be van kötve (pont olyan ülésünk van, amit autósülés is és kocsira szerelhető) és ugrottam megmenteni a kutyám. Csak a szerencsén múlott, hogy engem pont nem harapott meg.

Amúgy azért is lett belőle rendőrségi ügy, mert már hírhedt volt a környéken, több embert és kutyát is megtámadott előttünk. Nagyon mérges vagyok azokra akik nem jelentették fel, mert akkor nem kellett volna egy ilyet végignéznie a gyerekemnek és nem sebesülnek meg még többen.

Bár állítólag még ezek után is volt egy támadás, de azt csak pletyka szintjén hallottam, én azóta nem láttam őket szerencsére.

Alap, hogy sose engedd oda a gyereket a gazda engedélye nélkül a kutyához simogatni, de póráz nélküli kutyánál nem tudom hogy lehetne kivédeni.

Egyszer jártam így, hordozóban rajtam volt a fiam, és pórázon sétáltattam a kutyánkat (közepes testű, tacskó-foxi és ír szetter keverék), amikor odaszaladt hozzánk egy nála valamivel kisebb kutya, póráz nélkül. A gazdája, egy öreglány, valahol kb. 50 méternyire tőlünk trécselt egy másik öreglánnyal. A kis dög meg kapásból betámadta az én kutyámat, amikor meg próbáltam odébbhúzni, akkor ráharapott a cipőmre is, és folyamatosan vicsorgott, látszott, hogy nem hagyja abba. Megmondom őszintén, én belerúgtam, pedig nem szokásom állatot bántani, de ezt a kis hülye dögöt élvezettel rúgtam arrébb. Persze nem a kutya tehet róla, hanem az idióta gazdája, aki nem képes pórázon sétáltatni, pedig tényleg agresszív a kutyája, többször láttam már, hogy más kutyáknak is simán nekimegy, sőt, akár embereknek is. Csak általában nem félnek tőle, mert kicsi, de azért nekem a cipőmet vígan kiszakította. Persze amikor a gazdája látta, hogy repül a kutyája pár métert, akkor rohant oda sipákolva, hogy mit művelek, de nem nagyon volt módja tovább óbégatni, mert rákiabáltam, hogy kösse meg a kutyáját, mert ha még egyszer betámad minket, akkor majd a rendőrségen magyarázkodhat és örüljön neki, hogy a cipőmet nem fizettetem ki vele.

Egyébként, ha nem lett volna rajtam a gyerek, akkor nem lábbal teszem arrébb, hanem megfogom és szétszedem a két kutyát, de egy féléves gyerekkel a felsőtestemen nem igazán akartam lehajolni egy támadó kutyához.

Szerencsére máskor nem történt ilyen, és ez is elég régen volt már.

Jártam így, 9 éves kislányommal az oldalamon.

Jött velünk szemben egy kóbor német juhász. Csak az utolsó pillanatban léptem egy lépést oldalra, ahelyett, hogy időben átmentem volna az utca túloldalára. A kutya a bal kezembe harapott. Erősen véreztem. A kislányom ijedtében elesett, de őt nem támadta meg a kutya. Rögtön bementünk egy útba eső asztalosműhelybe, ahol ellátták a sebemet. A kislányomat nem érte sokk. A feleségem viszont tartós kutya-fóbiát kapott, pedig ő már csak a bekötözött kezemet látta.