Vinnétek 5 éves gyereket temetésre?

Igen nehéz ezt a gyermek konkrét ismerete, és a szertartás vezetőjének az ismerete nélkül megmondani.

Elmondom azt is, miért gondolom így.

Kicsit morbid, az idei esztendőben voltam életemben először olyan temetésen, ahol jól éreztem magam. Egy vidám hölgyismerősöm, még halálában is extravagáns volt, mert végakaratában a hamvainak a szétszórását kérte. És aki búcsúztatta, ő is felidézte az életét, annak is a legjobb pillanatait. Arra fektette a hangsúlyt, hogy mi az elhunyt barátai és családtagjai vagyunk, és őrizzük meg a szívünkben az elhunytat úgy, hogy a legjobb, legszebb emlékek maradjanak meg róla.

Szívhezszóló volt, de mégsem sötét és komor. Nem a halálról és az elmúlásról, hanem életéről, annak is a legszebb pillanatairól szólt. Megadtuk a végtisztességet anélkül, hogy mindenki sírva fakadt volna. Szép, és emlékezetes búcsúztatás volt, és számomra megdöbbentő, hogy így is lehet csinálni. Egy ilyen temetés biztosan nem viselne meg egy kisgyereket.

Van viszont sok olyan szertartás, ahol mindenképpen meg akarnak ríkatni mindekit, és a szertartás vezetőjének az a törekvése, hogy mindenki zokogjon, ha már temetésen vagyunk. És a hangulat sötét és komor. Ilyenre semmiképpen nem vinnék egy ötéves gyereket.