Szerintetek is be kéne szüntetni az anyák napi műsort az iskolákban/óvodákban?
Egy kérdés alapján merült fel bennem ez. Itt olvastam a gyerekvállalás kategóriában. Nem válaszoltam, mert veszekedésbe torkollt a kérdés, de elgondolkodtatott.
Nekem még kicsik a gyerekeim, nem járnak közösségbe, tehát nem tudok érdemben nyilatkozni, ezért vagyok kíváncsi, mások is úgy látják-e ahogy a válaszolók.
A lényeg az volt, hogy a kérdező nehezményezte, hogy az ő gyereke keveset szerepelt az anyák napján, és a legtöbb válaszoló szerint az egész anyák napi műsoradás rossz, a gyerekek csak stresszelik magukat rajta, és csak arról szól, hogy az anyukák villoghassanak a gyerekeikkel. Szerintetek ez igaz? Tényleg nem a gyerekekről szól ez az egész? Rossz nekik, hogy szerepelni kell? Azért gondolkodtam el ezen, mert szinte az összes válaszoló ezt írta. Vélemények?
Soha nem fogom tudni elfelejteni a szereplős időszakokat. "Sajnos" nagyon kedveltek az óvónők és később a tanárok is, jó tanuló voltam, kedves-csinos aranyos lány, hát egyfolytában engem szerepeltettek. Utáltam. Még mindig görcsbe rándul a gyomrom ha rá gondolok.
Én nem gondolnám, hogy teljesen meg kellene szüntetni az ilyesmi ünnepségeket de lehet ezt másképp is csinálni. Például közösen szavalni, énekelni, nem kiállítani külön-külön gyerekeket és gyomorideggel verset mondatni velük.
A gyerekekkel való villogást nem tudom, még nekem is picik a gyerekeim, majd csak jövőre kerül a nagyobb oviba.
Én nem gondolnám, hogy menőbb leszek attól ha az én gyerekem többet szerepel, vagy ő lenne ettől menőbb, és nem gondolnám hogy kevésbé érdekes személyiség azért mert keveset szavalt... Én már előre sajnálom a fiamat és a lányomat az ilyen szereplések miatt.
Talán az lenne a legjobb, ha nem lenne hosszú egyéni produkció hanem közösen mondanának el 1-2 verset meg énekelnének el 1-2 dalt és utána mindenki odamegy az anyukájához az ajándékkal és mond neki pár személyre szóló sort.
Az anya-gyerek kapcsolat annyira bensőséges dolog, hogy szerintem mindenképp kéne pár személyesen elmondott szó.
Így senki se kerülne háttérbe.
Miért gondolod, hogy 3-10 évesen kell beleszokni a szereplésbe és nem akkor, amikor van egy kialakult önbizalma, önképe? Miért kell már ilyen kicsiket stressznek és megfelelési kényszernek kitenni? Miért lenne életképtelen az, aki először megerősödik önképében és utána áll ki a tömeg elé és mutatja meg magát?
Azok közé tartozom, akiknek stresszt jelentett és rossz emlék a szereplés és huszas éveim felett gyűrtem le az ilyen irányú félelmem. Nem hogy segítette, de gátolta a vizsgáimat. Nem voltam felkészülve, és ezzel nem hiszem, hogy egyedül lettem volna.
ilyen pici korban totál nem a görcsölés a normális szerintem
a gyerekek alapvetően szeretnek szerepelni, van hogy pont azért rosszalodnak hogy anya figyeljen rá, és van hogy ha puszit ad, annak örül, hogy örömet okozott, anya mosolyog, tehát alapvetően szeretnek szerepelni, azt is elépzelhetőnek tartom hogy a görcsöt gondozó, vagy szülő ülteti belé..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!