Hányadik osztályig nincs osztályzás az általános iskolákban? És hogy néz ki egy szöveges értékelés, miket írnak bele a tanító nénik, hogy képzeljem el?

A szöveges értékelést így képzeld el:

Olvasás: folyékonyan, hiba nélkül olvas, folyékonyan, kevés hibával olvas, akadozva, több hibával olvas, a betűket nem olvassa össze megfelelően (nálunk ilyesmi volt, a megfelelőt aláhúzták). Állítólag van olyan, ahol a tanár néni mindenkiről külön ír, személyre szabottan, de én még ilyennel nem találkoztam...

Mi most nézünk iskolákat, és az eddigiekben az eddig megnézett 4 iskola egyikében sincs első évfolyamon osztályozás. A többi évfolyamon iskolánként változó, egy van köztük, ahol csak 3. év végén jön be az osztályozás, addig személyre szabott szöveges értékelés van (ebben az iskolában az alsós tanító mellett külön szaktanító oktatja a rajzot és a nyelvet, ők összeülnek, és megbeszélik az értékelést).

Az új „köznevelési” törvény szerint 2. évfolyam végén jön be az érdemjegyekkel való értékelés, de azt írják, eltérhet ettől az iskola, ha speciális pedagógiai programja van.

A tv. szövege:

(1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, elõmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minõsíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minõsítését az osztályfõnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének

kikérésével – végzi. Az érdemjegyekrõl a tanulót és a kiskorú tanuló szülõjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi

osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülõjét félévkor értesítõ, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítõ gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minõsítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következõk:

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minõsítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),

b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minõsítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),

c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minõsítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

3) Az elsõ évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minõsítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelõen teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

(4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott

kerettanterv vagy az oktatásért felelõs miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérõ jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is elõírhatja.

Amit az előbb kifelejtettem: az új Nemzeti alaptanterv tervezetében ezt írják a nyelvekről:

Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamától kezdődően kötelező. Amennyiben a kisiskolás kori idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható és az iskola nevelési-oktatási programja erre lehetőséget ad, az első

idegen nyelv oktatása alsóbb évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor (angol, német) ügyelni kell arra, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is

folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban biztosítani kell a megkezdett első idegen nyelv B1 szintű oktatását.

"A középiskolákban biztosítani kell a megkezdett első idegen nyelv B1 szintű oktatását."

És ehhez képest a középiskola végén, tehát minimum négy év múlva még mindig elég a B1-es szint ahhoz, hogy érettségit szerezhessenek belőle...