Mit lehet kezdeni a "megalszik a tej a szájában" típusú gyerekkel, hogy kicsit gyorsabb, energetikusabb legyen?
Ráadásul én épp az ellenkezője vagyok, és nem tagadom, néha égnek áll a hajam a lassúságától, kényelmességétől.
Mindenre olyan nehezen lehet rávenni is, pl. próbálja ki a kismotort, másszon fel mászókára, vagy "fogócskázzunk", már amennyire lehet egy bő 2 éves gyerekkel.
nálunk pont az ellenkezője van. fiam egy energiabomba, mindenhova rohan, alig bírom követni, ő 2 évesen felmászott a mászókára, mentünk is az ügyeletre (az elmúlt 2 évben 3x tört be a feje!! :( ). én az ellenkezője vagyok, olyan mint a fiad :) soha nem mászókáztam, csak hinta meg homokozás :) oviban tolerálták, nem nyúztak, leültem és elvoltam :D de én otthon is, mondjuk egy vasárnap reggel leültem babázni, ebédkor anyám kirángatott, mert 200x szólt már... majd mentem vissza :D
semmi problémám nem volt az életben, jó tanuló voltam, 10 évesen elkezdtem sportolni, jó eredményekkel, szóval ne aggódj :)
Akkor nem járatnám olyan oviba, ahol nem bírják elfogadni az óvónők, akik elvileg tanult, diplomás emberek, hogy nem egyfajta ember/gyerek létezik.
A bátyám is ilyen elmerengő fajta volt, de a férjem is legjobban egymaga szeretett játszani, elvolt a kis világában. Akkor majd a te fiad is különvonul, és úgy látszik az oviban. Vagy ha talál hozzá hasonló, kevésbé nyüzsgő gyerekeket, hozzájuk szegődik.
"Persze, nem másnak akarok megfelelni, de jön az ovi, nem beszélve az iskoláról, és ott NEM fogják ezt elfogadni. És ez érthető is."
Pedagógus vagyok, és tapasztalatból mondom, hogy el fogják fogadni. Ha nem, akkor (csatlakozva az előttem szólóhoz) onnan el kell vinni.
És attól, hogy ilyen lassú és félénk, még simán lehet, hogy később a tanulásban ügyes lesz.
Az óvoda pedig nem egy teljesítményorientált intézmény, az éppen arra lenne való, hogy fejlesszék és az iskolai tanulmányokra alkalmassá tegyék a gyerekeket.
Engedd, hogy a saját ütemében fejlődjön, és minden apró sikerért dicsérd nagyon. És ha nem akar fogócskázni, ne fogócskázzon. Akkor játsszatok valami olyat, amiben ő is örömét leli! Sőt, csak olyat játsszatok, hisz épp ez lenne a lényeg! (Most így végiggondolva a fogócskát tulajdonképpen én sem szerettem soha. És soha semmi hátrányom nem származott belőle.)
2-es voltam.
Dolgoztam óvodában. Volt ott egy testvérpár, fiú-lány. Olyanok voltak, mint a lassított felvétel. De nem túlzok, tényleg. Az anyjuk nagyon el volt keseredve, mert 10 perc is volt egy kabát levétel, cipő áthúzás, stb. Ő azt csinálta, hogy a gyerekeknek időre kellett dolgokat megcsinálniuk jutalomért.
De ők rá is voltak szorulva a motivációra...(nem voltak fogyatékosok, csak lassúak)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!