Szerintetek az a normális, ha van testvérféltékenység, vagy az, ha nincs?
Kis korkülönbséges gyerekeink vannak, másfél év van köztük. A férjemmel úgy voltunk, hogy kb. biztosra vettük, hogy nem ússzuk meg a testvérféltékenységet, próbáltuk rá felkészíteni a nagyot, de hát egy másfél éves gyerekkel még annyira nem tudod megbeszélgetni a dolgokat ugyebár... Ahogy telt az idő, egyre jobb lett (a nagy 4, a kicsi 2,5 éves), szerintem nagyon jól elvannak együtt, jókat játszanak, de néha összekapnak, akkor vannak kisebb verekedések, kiabálások, de vér nem szokott folyni:) Mi úgy voltunk, vagyunk vele, hogy a tesók között ennyi belefér. Viszont anyósom szerint ez nem normális, félreneveltük Őket. Mert a másik fiánál nem volt ilyen gond, ott az első pillanattól kezdve imádta a nagy a kicsit, a baba fél éves és semmi nyoma féltékenységnek.
Kicsit elbizonytalanított, hogy tényleg mi rontottunk el valamit, vagy ilyenkor mi a normális? Vagy tényleg van olyan család, ahol egyáltalán nincs féltékenység a gyerekek között? Vagy ha nem adja ki a gyerek magából a kis érzéseit, az később nem vezet-e súlyosabb problémákhoz?
Minden tapasztalatot, véleményt örömmel megköszönök!
válasza:
válasza:Kedves kérdező,
Pontosan így van nálunk is, 3,5-2 évesek a lányok. Imádják egymást, de össze is kapnak! Anyósnak üzenem, hogy léteznek eltérő személyiségek is, az én gyerekeim tűz és víz, folyamatosan csiszolódnak! És ez így van jól. Ez nem féltékenység, hanem együtt élés!
válasza: válasza: válasza:Anyósodat kérdezed meg, hogy ö és aposod soha semmin nem vesznek össze? Mindig mindenen megegyeznek, és amit apósod csinál mindig minden tetszik neki?
Attól, hogy össze vesznek még nem féltékenyek egymásra, hanem kiadják érzéseiket.
Nekem 2 lányom van, pont mint nálatok. Nálunk imádják egymást, söt sokszor ha bajuk van a másikhoz rohannak ölelésért. DE ott van amikor össze kapnak. Nem vészes, de igen is normális ha a nagy üvölt mert a kicsi kiveszi a kezéböl a játékot kérdés nélkül,vagy ha nagy neki megy a legotoronynak és ez a kicsinek nem tetszik.
Èn egy szuper házaságban élek, de azért elöfordulnak viták köztünk. ez normális.
válasza:A lányaim között 2,5 év van. A nagyobbik lányom nagyon várta a tesó érkezését. Rengeteget beszéltünk róla, imádta nézni az uh-on (valamint az uh fotókat). Bárhová mentünk mindig vinni kellett magunkkal az uh fotókat, mindenkinek dicsekedett.
Amikor megszületett a tesó, apjával vettek ajándékot neki, amit a nagyobbik lányom adott a tesónak és a tesó is hozott a nagylányomnak ajándékot. Akkoriban a Turbó Csigás korszakát élte, így abból a meséből hozott neki két játék csigát (főszereplőt és testvérét - nagyon szereti őket) ajándékba.
Annyira örült neki, olyan boldog volt, amikor "megkapta" a tesótól az ajándékot.
A kórházban tologatta, amikor hazajöttünk simogatta, puszilgatta. Elég türelmes volt hozzá.
Most már 13 hónapos a tesó, így az AtomAnti megy és "rombol".
Most már nem olyan "jó buli a tesó", mert "jaj, elveszi", "jaj, ledönti", stb..
Nem győzöm mondani a nagynak, hogy ne vegye el a tesó elől/kezéből a játékot, kérje el, adjon neki cserébe valamit. Arról nem beszélve, hogy a nagyot kell rávennem arra, hogy együtt játszunk. Azt hittem, hogy a kicsivel lesz ilyen "problémám", hogy nem fog majd tudni a játékba bekapcsolódni.
Most már a nagynál nem sok türelmem van, nagyon túllő néha a viselkedésével és előfordult, hogy ment büntetésbe, amiért a tesóval úgy bánt, ahogy nem kellett volna.
Ráadásul most újabb szokása a nagynak az, hogy ellöki (ő szerinte) poénból a kicsit, vagy csak ráüt egyet a hátára. Ezeket tőlünk soha sem látta, nem volt előtte ilyen "negatív példa" a családban. Gondolom a közösségben tanulta.
Egyébként 1,5 éve közösségbe jár (először bölcsi, most ovi), nagyon szereti és nagyon boldog, amikor oviba visszük. Néha úgy kell hazakönyörögni onnan. :)
Szóval, én már kiigazodni nem tudok a nagyon. Hiszen, egyszer úgy látom, hogy igen is féltékeny, néha meg úgy, hogy nem.
Mondjuk ez is vicces, mert elég sokat foglalkozunk a nagylányunkkal és nem csak azért, mert tesó született 1 éve.
Most viszont újra megy oviba, így a tesót kicsit tudom "kárpótolni". De, szerencsére ő elég jól áll ehhez a dologhoz. Mondhatni szegény ehhez szokik hozzá.
válasza:Köszönöm a válaszokat, a pontozáson láthatjátok, hogy nekem mind hasznos volt:)
Hát igen, a java nekünk se újszülöttkorban volt... Hanem amikor már elindult a kicsi, elvette a játékot, összerombolta a várat, belement a dackorszakba és céltalanul kiabált minden apróságon. Nyilván az meg felnőtt fejjel sem könnyen emészthető, gondolom egy gyereknek még nehezebb.
Egyébként a hétvégén egy ismerős anyuka azt mondta, hogy Náluk az eleje tök jó volt, mert a nagy oviba járt, nem volt otthon egész nap. Viszont az első nyári szünetben valami brutál módon jött elő a féltékenység, amikor össze voltak zárva. És azóta is tart. Azt mondta, hogy a mai fejével inkább otthon kellett volna tartani a nagyot is (akkor volt 2,5 éves). Mert akkor lett volna egy nehéz éve, így meg lesz még minimum 3-4, ami mellett már ugye dolgozni is kellene, ami nem könnyíti meg az egészet... Csak érdekességként írtam le ezt a véleményt is, hátha valakinek hasznos lesz.
Köszönöm még egyszer, hogy válaszoltatok! Ha valakinek még bármi eszébe jut, kérem ossza meg velem!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!