Nem érzitek magatokat le amortizálva, mióta szültetek?

Uh,akkor engem most utálni fogtok :-(

Én nem érzem magam leamortizálva.Kicsit fáradékony vagyok,meg néha nem találom a a szavakat,de én jól érem magam.16 hónapos a kislányom,nagyon szeretem,de lassan már mennék vissza dolgozni,csak sajnos nem tudnak visszavenni,így önéletrajzot küldözgetek és interjúra járok.Apa reggeltől-du.-ig dolgozik,de van hogy estig,ez kiszámíthatatlan(ált.azért fürdésre hazaér,ami 9 óra),de sokat segítill.ha interjúra kell mennem,szabit vesz ki,v.megpróbál időben hazaérni.

Én visszafogytam arra a súlyra,amivel terhes lettem(akkor sem voltam azért sovány),pedig nem koplaltam/koplalok és nem sportolok.Odafigyelek az evésre és min.3x eszem 1 nap,6-7 óra után nem eszem,ha mégis majd éhen halok,akkor eszem 1 joghurtot v.kis sajtot zöldséggel(paprika,kígyóubi) v.Ham-letet felvágottal.

Én azért hagyok időt magamra.Havi 1x körmöshöz megyek,félévente járok fodrászhoz(daerolni,hosszú hajam van,nem sok a gond vele).Ha a párom nem tud vigyázni a gyerkőcre,akkor anyukám szokott,(de viszonylag messze lakik és ő is dolgozik még,úgyhogy az szervezést igényel).Minden este elnyúlok a kádban,ha lefeküdt a gyerek.Én szoktam egyedül menni vásárolni,az is kikapcsol.

34 éves vok,két gyerekkel.7 és 3 évesek.

Éppen mostanában merült fel bennem is,hogy több időt kellene fordítanom magamra,mert ki kell mondjam,hogy úgy nézek ki mint egy "letojt tyúk",és így is érzem magam.

Gondoltam mindenképp szakítok magamra időt minden nap.Írtam is egy 20 pontos házirendet,reggel 6-tól este 9-ig.Namármost ebben 5 percet nem tudtam magamnak adni.Sőt este 9-kor is még csak akkor kezdődik apa "szórakoztatása".Mi volt a melóban kérdések,stb...

Szóval,de leamortizálva érzem magam,mert nem tértem magamhoz már 7 éve......

én leginkább magamat hibáztatom a nálunk kialakult helyzetért, a gyengeségemet, hogy nem bírok változtani, és elhagyom magam, és ettol még jobban elhagyom magam:ha van végre egy kis csond , nyugi, akkor kényelmesebb felrakni a lábamat, és pihenni...torna kizárva, itt-tt meglepem magam valami uj cuccal, és néha eljutok a fodrászhoz is!de álladoan fáradtnak érzem magam...

az elso év otthon nehéz volt, kínlodtunk szoptatással, cipeltem 25 kg felesleget, sokszor volt beteg a fiam sajnos, nem találtam a helyemet, nem mindig értem utol magam. aztán egyre csak konnyebb lett, ahogy nott, bírtam beosztani a napokat, nagyokat csavarogtunk is, nem csak otthon ultunk:)Másfél éveseen adtam bolcsibe, azota dolgozom. most ettol érzem nehéznek. ha otthon lennék, akkor minden vígan simán menne. már konnyen otthagym ot mamáéknál, el tudok menni nélkule is, viszon reggel kelunk, készulodunk, rohanás bolcsibe, elég kimeríto a munka, aztán mire hazaérunk, már nagyon anyás a drága....és 8-ra kész vagyok. ehhez hozzáteszem, hogy 2 év alatt még nem aludta át az éjszakát....

imádom a fiamat, hozzá kell tennem, de néha nagyon tehetetlennek érzem magam:((((