Mikor lehet elmondani egy kisgyereknek hogy elment a szeretett (fiatal egyébként) nagymami?

Minél természetesebb módon mondod meg, annák könnyebben feldolgozza a gyerek.

Megmondhatod, hogy a mami meghalt.

Beteg lett es meghalt. Mi is ezt mondtuk az akkor 4 eves lanyomnak. Megértette, aztán kérdezte hogy mikor fog vele találkozni. Mondtam hogy mar sohasem, csak majd ha te is öreg leszel es meghalsz, akkor. Az mar nagyon fajt neki, sírt is hogy többe nem találkozhatnak. De csak pár perc volt. Aztán mar csak szeretettel gondolt többe ra, ha eszébe jut mindig olyan szeretettel beszél róla, egy év telt el azóta.

Szerintem meg kell mondani az igazságot, nem szabad altatni hogy itt van, ott van, mert akkor csak az jön le neki hogy el, de akkor miert nem láthatja. Azt is mondhatod hogy angyalka lett, fentről lat es nagyon szeret meg mindig. Sokat beszéljetek róla ezután is, igy nem halványul el az emléke annyira. Tudom ez annyira rossz, en is ettől félek. Ezert mindig mutatok neki videót, amin a mamaval van hogy emlékezzen. Karácsonykor mondta, hogy biztos a mama készítette neki össze az ajándékokat, mert o tudta mit szeret, es elküldte az égből. Nem baj ha ilyeneket hisz, de az nem jo ha nem mondjatok el az igazat.

Az hogy a kórházban halt meg nyugodtan megmondhatjátok, mi is megmondtuk. Azt mondtam neki mar idősebb volt a szervezete, nem bírt s betegséggel, de te fiatal vagy, rajtad segítenek az orvosok. (Mi is voltunk utána kórházba, es o is kérdezte hogy meghal-e aztán mikor ezt mondtam megértette). Hidd el, a gyerekek tulteszik magukat könnyen ezen. Nekik még nem olyan mely dolgok ezek.

Amúgy en 6 eves voltam, amikor elvesztettem a nagymamám, alig emlékszem ra, ezert kell mindig beszélni rola, nekem a szüleim nem beszéltek, nem voltak fényképek, videók.

4 éves volt mikor anyósom meghalt. éjjel történt, reggel meg is mondtuk neki. vele laktunk, majd a kórházba mentünk látogatni, tudta a gyerek, hogy nagyon beteg, nagy fájdalmai vannak, ő is látta.

azt mondtuk neki, hogy már nem szerette volna tovább elviselni a fájdalmakat ezért úgy döntött, hogy felköltözik a mennyországba, Jézus érte jött és felvitte.

ott már nem érez fájdalmat, jó neki ott, a szüleivel, gyerekével van, boldog és néz minket.

nem azt mondom, hogy örült a gyerkőc, de ezzel, hogy már nem fáj neki és jól érzi magát a mennyországban, könnyebben tudta feldolgozni. persze nagyon hiányzik neki, 1,5 éve ment el és még mindig emlegeti, hiányolja. nem könnyű, részvétel!