Ti hogy viselkednétek ha ezt csinálná valaki a lakásotokban?
Párom nővéréékről lenne szó. Van 2 gyerekük, egy 2 éves fiú és egy 5 éves lány. Nem vagyok gyerekellenes, és egy bizonyos szintig türelmes vagyok, de néha úgy érzem nem tudom elviselni őket ha átjönnek.
Egyre gyakrabban állítanak be váratlanul, és ilyenkor gyakran csak én vagyok itthon mert párom délután dolgozik. Igazából nem sok kedvem van hozzájuk, mert munka után már fáradt vagyok és a háztartás is rám marad.
Legutóbb azonban nagyon sikerült felbosszantanom magam rajtuk. Hazaértem a munkából, kitakarítottam és neki álltam főzni meg palacsintát sütni. Ekkor jött a telefon a nővérééktől hogy azonnal itt lesznek. Mondtam nekik hogy ép sütkérezek, pakolászok, de a válasz az volt hogy már elindultak és pár perc múlva ide érnek. Nem akartam bunkó lenni így hát mondtam hogy akkor jöjjenek.
Megjöttek, alig ültek le a konyhában, párom nővérének a férje gyors léptekkel a hűtőhöz sietett, kinyitotta és megkérdezte : " mitek van szomjas vagyok". A gyerekek is odarohantak kíváncsiskodni.
Én csak néztem hogy ez most mi. Jó megpróbáltam higgadt maradni, adtam nekik inni. A gyerekek nem igazán tudták megülni, főleg a 2 éves fiú, aki fel alá rohangált, felmászott a konyhai garnitúrára stb. Párom nővére meg mint aki otthon van neki állt elpakolgatni a konyhában, minden tárgyat amit elérhet a gyerek fentebb pakolt. Kb átpakolta a konyhát. Na ezen kezdtem felhúzni magam mivel nem ezért pakoltam rendet. Eközben én sütöttem a palacsintát . Na lett akkora hiszti mert a gyerekek elkezdtek üvölteni hogy nekik palacsinta kell. Így hát megkínáltam őket, pedig nem számoltam velük mikor elkezdtem sütni. Végre csend lett. Ám nem sokáig mert a kisfiú megunta az ücsörgést és elindult a szobába, így mindenki ment utámna kivéve én mert én főztem.
Aztán hallok egy nagy dübbenést, bementem megnézni mi történt és látom hogy a kisfiú felborította a számítógépházat ami a földön volt, és torka szakadtából üvölt. Mondtam hogy ezt azért nem kéne. Na ez nem tetszett nekik hogy szólni mertem. Ha ez nem lenne elég, nemsokra rá megint szaladgálni kezdett a gyerek és neki állt ököllel püfölni az üveg ajtót, a függönyt húzogatni és persze a díszeket sem kímélte volna ha az anyja nem pakolgatja el.
Végül kijöttek a szobából. Akkor meg a törpenyúlam ketrecét piszkálta a gyerek, ütögette és a nyuszit is nyomkodni akarta. Ezt már nem hagytam annyiban és rájuk szóltam hogy figyeljenek már jobban oda. Persze sértődés lett a vége, és elmentek. Azóta nem jelentkeznek és el lettem mindennek hordva. Mit kellett volna tennem?
válasza:
válasza: válasza: válasza:Nem vagy bnkó, a sógornődék annál inkább.
- megmondtam volna, hogy NE jöjjenek - elindultak, és? Hát szépen visszafordulnak. Ha meg besértődnek, ki nem szrja le.
- megkínálom őket innivalóval (meg palacsintával), de a pasasra rászóltam volna, hogy ne nyitogassa a hűtőmet, nem otthon van
- a sógőrnőmre is, hogy pakolásszon otthon
- és az első gikszernél hazaküldtem volna őket (gépház leverése)
Aki szerint pedig normális a gyerek viselkedése, annak gratulálok. Anyuka-apuka igazán NEVELHETNÉ is a kölyköket (ezt nem pejoratívként írom), nem csak összehozza aztán csá.
válasza:Nekem 3gyerekem van, a legkisebb 2éves fiu- ő is egy kis szélvész, de soha sehol nem engedem, hogy így viselkedjen. :(
Szerintem nem te vagy a bunkó, hanem ők. Nyilván nem a gyerekek a hibásak, de nem értem az ilyen szülőket.
válasza:Én nem engedtem volna be őket. Nálunk alap, hogy előre szólunk, ha valaki valakihez menne, és ha valaki nem ér rá, nincs sértődés.
Ha nálam olyat csinál a más gyereke, amit az enyémek nem csinálhatnak, akkor rászólok. Aki megsertődik ezen az primitív.
Nekem az otthonom az szent, nincs átjáróház.
válasza:Szerintem, kar ezen lovagolni most, maga modjan igaza van mindenkinek. Ez neveltetes kerdese. Nyilvan en sem allitok be varatlanul senkihez sem! Soha eszembe nem jutna, hogy kellemetlenseget okozzak valakinek, plane, hogy tudom, nehez munkanap all mogotte, de hetvegen sem. Eszembe nem jutna. Viszont, ha hozzam allit be valaki varatlanul, nalam alap, hogy megkinalom innivaloval is es ennivaloval is. Ez nalam fuggetlen attol, hogy varatlanul jon-e valaki, kedvelem-e, stb. Gyerkocokrolpedig annyi, hogy en megertem a gyerekes oldalt is, mert a pici gyerekek sokszor rosszalkodnak. Persze, elvarhato, hogy odafigyeljenek, szoljanak rajuk a szulok, de en emiatt nem vernem ki a hisztit. Biztos, mert amiota anya vagyok, sokkal megertobb es turelmesebb vagyok a gyerekesek fele. Regebben, lehet, en is kiakadtam volna.
Ha nem akarsz veluk talalkozni, legkozelebb mondd, hogy ne jojjenek, mert el kell menned es nem leszel elerheto.
válasza:Szerintem máskor mondd azt, hogy nem alkalmas, mert nem vagy otthon/el kell menned valahová és éppen most indulsz.
Az más kérdés, hogy nem illik idegen helyen a hűtőbe nyúlkálni, kínálás nélkül más kajáját megenni.
Az én gyerekem is hasonló korú, és igen, hajlamos "rombolni", hiába szólok rá százszor hogy nem szabad, megérti, de nem hajtja végre (életkori sajátosság). Ha meg lefogom, bömböl (dackorszak). Ha nehezen viseled ezt, szépen "építsd le őket, hogy csak tényleg akkor menjenek, ha fel vagy készülve rájuk.
válasza:Azért pontoztatok le, mert a saját lakásomban nem hagyom, hogy más dirigáljon?
Ennyi nyuszi, megalkuvó embert!
Tényleg alárendelitek magatokat mindenki hangulatának, és szeszélyeinek, csak azert, hogy nehogy rosszat gondoljanak rólatok?
Szánalmas.
Ha az én gyerekem nem lóghat otthon a csilláron, akkor bizony más gyerekének sem engedem, hogy az otthonunkban csinálja.
Ha pedig annyi esze nincs felnőtt embernek, hogy ne állítson be varatlanul, akkor maradjon az ajtómon kívül.
Nincs szükségem olyan barátra, bagy családtagra, aki nem tartja tiszteletben az otthonomat, és a magánéletemet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!