A ti gyermekeitek hány évesen kaptak saját tabletet, okostelót, laptopot?

26os válaszoló!

én írtam, hogy 5 évesemnek van 2 éve okostelefonja. ha tovább olvastad volna, láttad volna, hogy nem működő, romlott okostelefonja van és szerepjáték szinten telefonál, fényképez vele :)

Ja, és az is nagyon érdekes, hogyan kezelik a virtuáliát. Szerintem azok a gyerekek, akik szigorú felügyelet mellett, de viszonylag korán ismerkednek az internettel, sokkal otthonosabban mozognak tini korukra a web2 felületeken is (ki tudja, addig mi lesz, lehet hogy holografikus csetszobák, facebook lesz), és ezáltal természetesnek veszik, így ismerik a veszélyeket, hátulütőket, szabályokat.

Mint a való életben, ha a gyereket csak kistiniként viszel először az utcára közlekedni, sokkal nagyobb veszélynek lesz kitéve, mire megérti a közlekedés logikája (lámpák, autók, kereszteződések, zebra, menetirány), ellentétben azzal a gyerekkel, akivel tipegős korától kézenfogva sétálnak a szülei a városban.

6 éves a fiúnk :néha játszhat a férjem tabletjén fél órát.

A 11 éves lány hetente kb. egy órát ül a laptopnál, telefonja van, de csak hétvégén használja nagy ritkán, azt is fényképezésre, videózásra. A tablet nem érdekli.

A 14 évesnek egy éve van telefonja, pár hónapja saját laptopja.

35- én egy evolúciós folyamatotról írtam, nem túloztam sőt. Tanulmányok ezrei foglalkoznak ezzel a témával. Mi lesz az Y generáció után.

Valószínűleg több értelme van az ilyen tanulmányok olvasgatásának, mint pl. a Nők Lapjának, merthogy rengeteg fejlesztési, technológiai irány vázolnak fel.

Mondok még egy példát, nem az enyém, hanem kutatási terület, ugyanakkor érdemes elgondolkodni: a google 5 éven belül piacra dobja a fordítószemüveget. Tehát ezt felveszed ha egy kínaival beszélsz, a szemüveg mikrokamerái felismerik a mimikát ( viselkedésfelismerő program), érzékeli a a beszédet és egy beépített fülhallgató segítségével szinkrontolmácsol egyenesen a füledbe. Ha te beszélsz, akkor mikrofon-hangszóró segítségével tolmácsolja a te szavaidat. Persze az olvasás sem probléma. Hihetetlen, elképesztő távlatok nyílnak meg pár éven belül.

Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy érdemes -e nyelveket tanulni, hiszen nem elképzelhetetlen, modjuk a szemüveg kontaktlencsévé, a a többi pedig egy chippé alakul.

Na mindegy, aki angolul tud, keressen rá a tanulmányokra, kutatásokra, tényleg érdekes.

Mindenesetre a gyereknek azzal szerintem nem lehet ártani, ha napi 10 percet színezhet, pontokat összeköthet, labirintusozhat, összeadhat, vaktérképezhet a kütyükön.

Az okostelefon azért érdekes, mert ott már ő rndszerezi az appokat, látja a mappákat, ez pedig fontos egyfajta rendszeresítő, technológiai gondolkodás kialakulásához. Egy olcsó, lebutított okosteló sem fog maradandó károsodást okozni, pont 1 hét alatt meg is unja az állandó nyomkodást.

A tablet szerintem a legeslegjobb játszóeszköz bármilyen gyereknek. Nyomogathat, gondolkozhat. Semmivel sem rosszabb, mint a 80 évek rajzolótáblái (két forgatható gombbal), vagy bármi olyan hüjeség, amivel szerettünk játszani. Nekik ez természtes, ráadásul egészen kiskortól használható, értelmes és fejlesztő dolgokra. Nem egész nap, de napi 10-20 perc sokkal értelmesebben eltölthető, mint egyéb butaságokkal.

Nagyon érdekes, amit a 37. válaszoló ír.

A 18-as anyuka vagyok, aki a 4 éves ovisának nem tervez még ilyen eszközöke venni.

A kutatásokról nekem is eszembe jutott egy, amit nemrégiben a tanulmányaim során olvastam. Utána fogok keresni, fejből nem tudom idézni a szerzőket, címet.

A lényege a következő volt.

kb. 8-9 éves gyermekeket vizsgálatak.

Az egyik csoportba olyanok kerültek, akik már évek óta "profik" voltak a számítástechnika területén, a gépet önállóan kezelték, játszottak vele, szórakoztak és tanultak is. Böngészőt, videójátékot, színezőt is.

A másik csoport gyerek olyanokból került ki, akik jellemzően nem foglalkoztak ezzel, inkább a hagyományosabb módon tanultak: könyből vagy ceruzával színeztek stb.

A kísérletben egy olyan új számítástechnikai programmal ismertették meg a gyerekeket, amelyet még egyik csoport sem használt soha.

Arra voltak kíváncsiak, hogy a korábban több tapasztalatot szerzett gyermekek HOSSZÚ távon előnyben lesznek-e a "hagyományos" társaikkal szemben.

Az eredmény meglepő volt. A kezdeti tanulás során a tapasztaltabb csoport valóban gyorsabban sajátította el a program használatát, viszont a hagyományos csoport gyorsabb ütemben tanult. 3 éves távlatban újra mérték ezeknek a gyerekeknek a számítástechnikai tudását, eszközhasználatát és NEM VOLT KÜLÖNBSÉG a csoportok között.

A kísérlet emellett a gyerekek szociális kapcsolatait, barátságait, szociális készségeit is mérte. Ebben viszont mind az első felmérés idején, mind pedig később, 3 év távlatában szociábilisabbnak bizonyultak a hagyományos gyerekek, mint gépek között jelentősen több időt töltött társaik.

Vekerdy gyermekpszichológus is hasonló megállapításra jutott.

Ezzel együtt természetesen jó megtalálni a középutat.

Ami számomra iránymutató ebből az egészből: ovis és kisiskolás korban SEMMIT nem veszít a gyermekem, ha nem tölt órákat a virtuális világban, a felnőttek kütyüi között. Nyer viszont szociális készségeket, csoportos, játékos tapasztalatokat, emberi interakciókból több juthat neki.

Pár évvel később (mert az életkora előrehaladtával jelentősen fejlődik pl. a finommotoros készsége, a logikai gondolkodása stb.) villámgyorsan elsajátítja majd a kezelésüket és nem lesz hátrányban.

Mintát lát most is a családban a kütyük használatára, hiszen vannak modern technikai eszközök a háztartásunkban, tanult emberek vagyunk az apjával, szellemi munkát végzünk, amikhez ma már alapok ezek a dolgok.

A fordítószemüveg érdekes kérdés.

A családunk kétnyelvű, az anyanyelvem magyar, a gyermekemnél is talán hajszállal dominánsabb a magyar, az apja viszont külföldi és van egy harmadik közvetítő nyelvünk is amellett, hogy az apa is jól tud magyarul, én is folyékonyan tudom az ő nyelvét.

Az igazi emberi kapcsolatokban (NEM az üzleti életben, ott teljesen ok, szuper) még a chip nem állná meg a helyét :)

lehet, hogy javíthatatlan idealista vagy simán csak naív vagyok- szeretem a kütyüket, van iphone-om, apple gépem, ipad-em, a csuklómon a komplex aktivitásmérő küldi a tabra az adatokat a vérnyomásomról és írja az edzéstervet, a pénzügyeimet is tudom út közben intézni, az irodából beállítom az okostelefonon, hogy otthon milyen műsorokat rögzítsen a tévé és a gyerekem kedvenc interakív kutyájára feltöltöttem végre a kérését, hogy a kutya rappelje el a nevét és mondja neki, hogy jó éjszakát... (gyerekem neve:).

Imádom, könnyű, hatékony, időt ad.

Időt arra, hogy időnént vegyek egy IGAZI, jó illatú könyvet is az ebook olvasó mellé, időt arra, hogy igazából társasjátékozzunk az asztalt körbeülve és ne angry bird-öket lövögessünk.... szóval érted.

Szeretném megtartani ezeket a régimódi, hagyományos, emberközpontú időket is- a többiben én is kihasználom a technika előnyeit.

Szerintem a 38-as válaszoló válaszoló írása telitalálat, nekem legalábbis irányt mutat.

Az Y generáció kapcsán én olyanról is olvastam, hogy megváltozik az agy struktúrális szerkezete romlik a hosszú távú memória, viszont nő a nagyon rövid távú memória kapacitása, mert a mai fiataloknak nagyon sok adathalmazt, információt kell az adott pillanatban feldolgozniuk, de ezeket már nem képes az agy hosszú távon tárolni, hiszen nincs rá szükség, az info bármikor előhívható.

Egy szüreális kép jut erről eszembe, egyik közeli ismerősöm, akivel már csak úgy lehet beszélgetni, hogy közben az okostelóját pörgeti az ujjai közt egy baráti csevely közben ő lehet lájkol, megoszt stb., és ha beszélgetés közben a témával kapcsolatban vmi nem jut eszébe, a mondat közebén rákeres a neten, és már mondja is a választ befejezve mondatát(de biztos, hogy fél óra múlva már nem is emlékszik erre az adatra), nekem ez elég bizarr...

38- ezek a hatások, amiket kutattak rövidtávúak, a hosszútávúakat pedig csak találgatják, és ez az, ami igazán érdekes.

Azt nem tudjuk, hogy a fordító eszközök, mondjuk 10 év múlva hol tartanak és milyen kommunikációs relációkban állják majd meg a helyüket. Én is 2 nyelven beszélek folyékonyan, rengeteg évet töltöttem e nyelvek tanulásával, mivel érzékem nincs hozzá, ezért rühelltem is. A gyerekemre nem feltétlenül eröltetnék (magyar családban) ovis kortól másik nyelvet, a fent leírtak miatt (sem).

Szerintem meg kell találni azt a középutat, amikor a gyerek a valóságban nő fel, de a virtuáliát is természtesen kezeli már egészen kis kortól. Szerintem nem az ördögtől való a kütyük egy részét nem kütyünek, hanem fejlesztő játéknak felfognunk, bár nekünk ez nehéz, hiszen számunkra még újak, idegenek ezek az eszközök, bármennyire is modernizáltak vagyunk.

A tabletekkel egy időben született gyerekeket szerintem felesleges eltilatni a gépektől.

Szerintem azt kell a nevelés során hangsúlyozni, hogy a valóság a valóság, amely sokkal minőségibb életet képes nyújtani, mint a second life.:)

Könyv és tablet/kindle, zsírkréta és paint. A gyerekeink gyerekinél az arányok megfordulnak majd (hacsak nem lesz valami mély nagy fordulat a társadalmi fejlődésekben, pl kataklizma). Sajnos.