Megőrülök a gyerekemtől. Más is?

Türelem, most van abban a korban, hogy minden érdekli.

Legalább este elöbb elalszik, akkor lazíthatsz kicsit.

Kitartás!

Amellett, amiket már írtak, hogy lazíts gyerek nélkül néha, nekem a köv. vált be elég jól:

Be kell vonni a házimunkába.

Pl:

Ha főzök, egy székre teszek neki egy kis lábost, és adok neki bele pl. száraz tésztát.Kap fakanalat, meg néhány éppen nélkülözhető, de nem törékeny konyhaeszközt. Sószóróba tettem lenmagot, azt rázhatja, de nem jön ki a lyukakon. A nyers zöldséget élvezi a legjobban, mert azt meg is eszegeti közben, és van egy kis köténye, azt is fel veszi.

Ha szedem le a száraz ruhát, megkapja a zoknikat, hogy "párosítsa össze", amíg ezzel elvan, én elrakom a ruhákat, és végén együtt felgörgetjük a zoknikat, ő bedobhatja a fiókba. Mosáskor én kiválogatom a programot, ő egy sámlin állva bedobálja a ruhákat a gépbe.

Amikor teregetek, azt játsszuk, hogy elmondja, melyik ruhadarab kié, vagy milyen színű stb.

Mosogatáskor mellém áll, megtanulta mindennek a nevét.

Rendrakásnál ő dobja ki a szemetet.

És még lehetne sorolni...

Így minden egy kicsit lassabban megy, de megéri, mert ha nagyobb lesz, részt tud majd venni a háztartásban, és ügyesebb lesz, mint gondolnád...

Különösen azért praktikus, mert minél több dologban vesz részt, annál inkább lesznek ötletei, hogy miket játszhatna egyedül.

És mire jön a kistesó, addigra nagyon ügyes lesz. nálunk is hasonló, 23 hónap a különbség nagy és kislány között. Ő fogja ringatni, hozza a pelust, visszateszi a szájába a cumit, odaadja a leesett játékot stb. Nagyon édesek ilyenkor, és így a féltékenység is sokkal kisebb lesz.

Aztán persze van olyan, hogy rossz napja van, semmilyen fortély nem segít, csak anya kell, de ez teljesen normális. :o)

Minden jót nektek! (bocs, ha hosszú lettem)

Mintha az én fiamról írtál volna :) Vagyis most talán már nem illik rá ez a leírás (mióta bölcsis lett), de 20 hónaposan szakasztott ilyen volt. Ha meglátta, hogy mosogatok, beállt közém és a mosogató közé és tolt el onnan. Akármi nem tetszett neki, sehogy máshogy nem jelezte, csak nyüszögéssel (néha még most is megteszi, de már tudja mit kéne mondani, ha emlékeztetem). Rosszabb napokon megesett, hogy bebújtam a takaró alá és onnan ordítottam, hogy nem bííírom már tovább.

Ja, és ő sem akart enni sose. Bezzeg a bölcsiben... Na ott olyan kajákat megeszik, amiket itthon sose (pedig itt még a kedvenceit sem volt hajlandó mindig megenni), ott bezzeg eszi a kelkáposzta főzeléket meg minden ilyet. Rá kimondottan jó hatással van a bölcsi, az, hogy nem csak ő van egyedül, hanem sok más gyerek is, és nem körülötte forog csak a világ.

Októberben volt két éves, mostanra megint nagyon jó pajtik lettünk :) Egész nap vigyorog, bolondozik, és nem csak akkor játszik, ha én is ott vagyok. Mondjuk most is ki tud néha akasztani, de már leszokott arról, hogy hisztivel hívja fel magára a figyelmet. Helyette rosszalkodik néha... Ezt mondjuk sokkal jobban viselem, mint a toporzékolást.