Tényleg én vagyok a rossz, amiért ennyire óvom a lányomat? Ti mennyire figyeltek ezekre a dolgokra? (kifejtem)

Rengeteg bántást kaptam mostanában a szüleimtől és anyósoméktól. Szerintük eltúlozom a dolgot. 3 éves a lányom, ugye itt a nyár, strand, folyópart, tópart. Már 9 hónapos korában vittük babamedencébe, ahol kötőhártya gyulladással jöttünk el számtalanszor. Gyermekorvosunk akkor azt tanácsolta, inkább a természetes vízbe vigyük. Ezt is tettük, 4 alkalomból tavaly 4 alkalommal bélgyulladás, vagy vírusos fertőzést szedtünk össze, aminek a legutolsó alkalommal kórházi fekvés lett a vége. Itt jön a probléma: szerintük túlféltem, így nem lesz sohasem immunrendszere, (gyerekorvosunk utána mondta, ha van lehetőség, inkább itthon, felfújható medencébe legyen nyáron) és nem engedem egyik nagyszülővel sem nyaralni de vízpartra sem. Szerintük attól, hogy nyel egy kis vizet, még nem nagy dolog, biztos máshol szedte össze, a doki meg h*lye, mert belemagyarázta a fejembe. Tegnap volt az 5. alkalom, ám legyen, a közeli folyópartra délután leengedtem a mamával, ma reggel az ügyeleten kötöttünk ki. Nem szeparálom el, nem is akarom, de tényleg én túlozom el a dolgot? Nagyon fogékony a betegségekre, hiába kapja a vitamint, mindig betegség a vége. :( és ami a legrosszabb, hogy a férjem sem látja ezt át, most meg hisztiznek a nagyszülők, hogy nem akarom engedi az unokát, pedig bármikor mehet, de a mamánál nem kell se kezet mosni, se figyelni arra, hogy esetleg beteg lesz, mert felneveltek x gyereket, és jobban tudják. Az ügyeleten azt mondták, hogy próbáljam megmagyarázni, hogy NEM, és miért nem..de akár a falnak mondtam volna. Nem bízom már egyik nagyszülőben sem, sőt, nem túl nyugodt szívvel engedem a lányomat. Velem van a baj?