Állásajánlatot kaptam,14 hónapos a kislányom. Rendben leszünk?
Tudom, hetente több hasonló kérdés kerül ki ide. Most én kerültem ebbe a helyzetbe. Azt hiszem, egy kis bátorításra van szükségem tőletek, de a ti történetek is biztosan segítene..
Szóval a sztori a következő:
Kislányom 14 hónapos, vidám, nyitott kislány. Szeptembertől kezdi a bölcsődét, ha minden igaz. Én a beszoktatást követően terveztem munkába állni a régi munkahelyemen. A munkarend egy nagyáruház nyitvatartásához igazodva 9-20:30, átlagban két nap munka, két nap szünet. A fizetés nem egy leányálom, a légkör a vezetés felsőbbrendűségérzése, irreális maximalizmusa miatt nem az igazi.
Tegnap kaptam egy állásajánlatot ugyanebben a munkakörben, hasonló munkarenddel, magasabb fizetésért, humánusabb környezetben, viszont a következő hónaptól lenne kezdés.
Én hezitáltam, akkor tudtam volna elképzelni ezt, amikor a kicsi beszokott a bölcsibe, októbertől mondjuk.
A férjem, családunk viszont támogatna abban is, hogy júniustól munkába álljak. A bölcsi kezdéséig a családdal közösen oldanánk meg a kislány felügyeletét, apukával, mamákkal, stb.
Olyan hirtelen jött ez a dolog, hogy el sem hiszem még. Jó csapatban dolgozhatnék, jó fizetést kapnék, megbecsülést.. Viszont akkora váltás lenne a kislány életében. Aggódom, nem tudom, mi lenne a helyes lépés.
Mit gondoltok?
Szerintem ha tényleg humánusabb a légkör, akkor hosszútávon a kislányod is jobban jár, ha egy olyan anyuka tér haza, aki nincs kiszipolyozva a munkahelyi stressz által, hanem legfeljebb simán fáradt, de legalább kiegyensúlyozott...
A magasabb fizetés pedig csak hab a tortán. Én biztosan elfogadnám a helyedben a lehetőséget, főleg, hogyha a család is támogat.
való igaz :D (második)
(Azért remélem, hogy tényleg humánusabb a légkör, mert szokott olyan lenni, hogy mondják - így megbecsülünk, úgy megbecsülünk, aztán kiderül, hogy ez a kifejezés csak durva becslés volt..)
Jujj, aranyosak vagytok.
Igen, az eszemmel tudom, hogy nem lehet probléma, maximum a logisztika kicsit problémás lesz.
Mégis látom a szemeim előtt, ahogy megváltozik a kis élete. Sokkal hamarabb kezdődik az elválás, mint gondoltuk.
Ezen mindenki átmegy, mikor visszamegy dolgozni? :)
Még-még, írjatok kérlek!
Olyan jó olvasni, hogy nem vagyok ufó, amiért a szívem egyik fele menne, a másik maradna.
Nekem is nagyon nehéz volt, mert hirtelen kerültünk olyan helyzetbe, hogy vissza kellett jönnöm, pedig jóval nagyobb volt már a kislányom. Mivel ez óhatatlanul be kell következzen, jobban jársz, ha tudatosab állítod be az agyar arra, hogy pozitívan, vidáman, vagányan fogd fel a dolgod. Gyakorlatilag elég egyértelmű a döntés a helyzetedben. AZ meg csak rajtad múlik, hogy fogd fel, hogy éled meg, mit sugárzol kifelé.
Gondolj bele, Nyugat-Európában talán ha max egy év, amit otthon vannak az anyák. Aztán mégse lelki beteg senki se, mármint a gyerekek közül. Jó tudom sok mindenben meg jobb a helyzet, de ebben speciel ők irigyelhetnek minket.
Én hasonlóképp jártam.
Lányom 18 hónapos korában hívtak vissza dolgozni, azonnali kezdéssel.
Neki akkor még 4 hónap volt a bölcsis kezdésig. Ezt anyukám vállalta be (imádom is érte). :)
Mérlegeltem, és belevágtam. Nagyon jó munkahely és nem mellesleg gyerekbarát, tehát azóta is, ha bármi van a gyerekkel, elengednek, és be is vihetem a lányomat, senkit nem zavar. :)
Persze nehéz volt az elválás, de összességében nagyon jól éltük meg. Lányom is könnyen vette az akadályt (a kicsik még sokkal rugalmasabbak). Úgyhogy szerintem nekünk anyukáknak kell összeszedettnek lenni, határozottság kell, és menni fog!
Most persze kevesebb időm jut a lányomra, de olyankor ha együtt vagyunk, akkor maximálisan kihasználom vele az időt.
Már tudom, hogy nem csupán az számít, hogy mennyit vagyunk a gyerekkel, hanem neki az a legfontosabb, hogy mikor együtt lehetünk, akkor azt jól töltsük el.
Úgyhogy anyuka mindenre képes vagy, hidd el! A lányodnak meg te vagy a példakép - még :) - úgyhogy ha rajtad azt érzi minden oké, akkor ő is jól fogja magát érezni!
Köszönöm, hogy leírtátok, hogy volt nálatok.
Utolsó, nálatok azt is jól viselte a gyermek, hogy mamával volt? Meg a beszoktatást is könnyen vette?
Hetes! Igen, tudom, hogy ez a legtöbb másik országban működő intézmény (max. egy év a gyerekkel), mégis nálunk ez nem túl elterjedt. Őszintén nem is az érdekel, hogy ki mit szól, hanem hogy hogy tudjuk majd megoldani, hogy mindenkinek jó legyen. Tehát hozni-vinni a gyereket, a kis életébe némi rendszert vinni a változások ellenére, aztán én se legyek zombi a nap végére és a házasságunk sem menjen tönkre a fennforgás miatt.
Persze ezek csak amiatt merülnek fel előttem, mert ismeretlen rész következik, úh biztosan tisztul majd hamarosan a köd előttem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!