Megütöttem a párom kislányát. Nagyon szégyellem magam miatta, de nem tudom, mi mást tehettem volna. Hogyan kellett volna kezelni a helyzetet?

Röviden:

Babát várok, jövő hónap végére vagyok kiírva. A férjem hatéves kislánya sokat van nálunk, eddig nagyon ragaszkodott hozzám, és szépen felkészítettük a kistestvér érkezésére is. Eddig úgy tűnt, hogy örül a kistesónak és várja is, egész eddig semmi probléma nem volt a gyerekkel, jól nevelt, szófogadó kislánynak ismertem meg.

De most vasárnap délután minden előzmény nélkül teljesen kifodult magából. A férjem épp leszaladt a sarki boltba, én épp az ebédet főztem (amerikai konyhánk van, egy légtérben voltunk), a kiscsaj meg játszott, ugrándozott, a fél szemem közben rajta volt. Egyszer csak elcsúszott, megütötte magát, sírni kezdett. Odarohantam hozzá, és ahogy feküdt a földön, letérdeltem hozzá, megpusziltam és megpróbáltam megvigasztalni. Erre minden előzmény nélkül elkezdett velem üvölteni, hogy "te rohadt r.banc, én kiverem belőled azt a nyomorult gyereket", és közben elég nagy erővel elkezdte ütni, rúgni a hasamat. Rászóltam, hogy fejezze be, igyekeztem minél gyorsabban felállni és odébb menni, de ilyen nagy pocakkal ez már nem olyan egyszerű. Ő meg egyre jobban feldühödött, és egyre erősebben verte a hasamat. Amikor láttam, hogy se elmenekülni nem tudok, se a szép szó, se a kiabálás nem használ, lekevertem neki egy kisebb pofont. Azonnal abbahagyta a dühöngést, sírva fakadt és bevonult a szobájába. Ekkor ért haza a férjem, elmeséltem neki, mi történt. Ő azt mondta, jól tettem, és igazat adott nekem.

Ezután bementünk a kislányhoz, megbeszéltük vele hogy ilyet nem szabad csinálni, erre megint elkezdett ordítani, és megint meg akart ütni. A férjem ekkor fogta magát, és közölte a gyerekkel, hogy bár nagyon szereti őt, de most nagyon haragszik rá, és nem tudna vele szépen játszani, mintha mi sem történt volna, és ezért büntetésből most korábban hazaviszi az anyukájához.

Komolyan nem értem, mi volt ez a hirtelen dühkitörés, meg hogy hol hallhatott a gyerek ilyen csúnya beszédet, nálunk biztosan nem. És az anyukájánál sem.

Nagyon rosszul érzem magam a történtek miatt, nagyon bánom hogy megütöttem, de akkor nem láttam más megoldást, és most sem látok. Mit kellett volna tennem, ti mit tettetek volna?